Michael Bungay Stanier – akit a legismertebb nemzetközi coachok között tartanak számon – fő célja mindenki számára elérhetővé tenni a coachingot, és eszközöket adni az elfoglalt vezetőknek ahhoz, hogy minél jobban tudjanak coacholni munkájuk során.

Szokj rá a coacholásra című könyvében a szerző fanyar humorral mutatja meg a fő csapdákat, amelyeket magunknak állítunk, és ezek elkerülésének módját. Az általa kidolgozott 7 kérdéses rendszer segít abban, hogy bármely beszélgetésünk során felhasználjuk a coaching elemeit.

Emellett minden fejezethez tartozik egy olyan rész is, az úgynevezett laboratórium, amelyben megismerhetjük a leírtak tudományos hátterét.

Mi az a coaching?

A coaching egy célorientált, megoldásfókuszú beszélgetés, amely során az ügyfél maga találja meg a megoldásokat saját kihívásaira, és a coach csupán támogatja kérdésekkel, új perspektívák és erőforrások feltárásával. A coaching célja az ügyfél fejlődése.

Élesen elválasztható a tanácsadástól, ahol a tanácsadó mondja meg a tuti megoldást. Ezekben az esetekben – bármilyen jó is a megoldás – gyakran előfordul, hogy mégsem valósul meg, mivel az ügyfél nem érzi sajátjának.

Ezzel szemben a coaching során az ügyfél – mivel maga tárja fel a helyzetet, és keresi meg a saját megoldását – elkötelezettebb a megvalósításban. Természetesen vannak helyzetek, amikor tanácsadásra van szükség, de az esetek többségében a coaching stílusú vezetés a hatékonyabb.

Egy coach legyen kíváncsi…

A vezetők sokszor elvárják a coachtól, hogy megoldásokat hozzon, tanácsot adjon. A coachingban azonban fontos, hogy a coach minél hosszabban ellen tudjon állni a kísértésnek, és tanácsadás helyett inkább kérdezzen.

A coacholás első feltétele, hogy a coach elhiggye az ügyfeléről, az képes megoldani a saját problémáját, amit ő csak felgyorsít a kérdéseivel. Ha ezt nem hiszi el, akkor hamar átcsúszik tanácsadóba, és ő hozza a válaszokat.

… és legyen lusta is

A fejlődés egyik legnagyobb akadálya, ha megoldjuk mások helyett a kihívásaikat. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy szülő tanítani kezdi a gyermekét cipőt fűzni, és ha a kicsi megakad, megköti helyette. Ám amikor még tíz évesen is tépőzáras cipőt kell vennie neki, akkor már hangosan bosszankodik.

Coachként ne oldjuk meg az ügyfél helyett a problémát, azaz “ne kössük meg helyettük a cipőfűzőjüket”! Ahogy Michael Bungay Stanier írja:

Győzzük le minél tovább a Tanácsadószörnyet önmagunkban.

Hogyan építhetjük be a coachingot mindenapjainkba?

Bungay Stanier hét kérdésből álló rendszerének segítségével akár tíz perc alatt is nagyon jó coachingbeszélgetéseket tarthatunk. Ha belegondolunk, hogy a jó megbeszélések során mi történik, felfedezhetjük, hogy ugyanazon az úton kalauzolnak minket végig ezek a kérdések is.

Először is tisztázzuk, mi foglalkoztatja a másikat, mit szeretne elérni.

Majd térjünk át arra, mi jelenti ebben számára a kihívást, és mi hogyan támogathatjuk.

A végén pedig segítünk a tanulás tudatosításában, amikor rákérdezünk, hogy mi volt számára a leghasznosabb?

Ami kiegészíti ezt, és talán kevesebbet használjuk, a jolly joker kérdés: “és még mi?”.

Ha több alternatívából tudunk választani, jobb döntést hozunk, és ez a kérdés ebben segít bennünket.

A sikeres kommunikálás egyik része az, hogy jó kérdéseket tegyünk fel. És talán még fontosabb, hogy ha kérdezünk valamit, adjunk időt a másiknak a válaszra, és tényleg figyeljünk rá.

Kísérteteket ne coacholjunk!

E beszélgetések során mindig azzal dolgozzunk, aki részt vesz a beszélgetésben. Coachként gyakran hallom, hogy arról beszélgetnek, hogy például mit kéne Józsefnek és Zsuzsának tennie, vagy hogy mi a gond vállalatban.

Ez nagyon érdekes beszélgetés lehet, de ez inkább kibeszélés, ami nem visz előre. Csak a jelenlévőket tudjuk coacholni, kísértetet nem. Ebben az esetben érdemes visszaterelni a beszélgetést, és feltenni a célirányos kérdést: “Számodra mi jelenti az igazi kihívást?

Alakítsuk szokássá!

A könyvet megrendelheti a képre kattintva!

Életünk nagy részét szokásaink határozzák meg, és mindennapjainkban a problémák megoldása és tanácsok adása elvárt, és ezért gyakori szokás.

Ám ha coachként szeretnénk viselkedni, ezen változtatni kell. A könyv külön fejezetet szentel annak, hogyan lehet új szokásokat kialakítani.

Ennek három eleme van:

1. Ismerjük fel, milyen helyzet váltja ki ezt a viselkedést.
2. Azonosítsuk be, mi a szokásos reakciónk erre a kiváltó okra.
3. Határozzuk meg, milyen új reakcióval akarjuk lecserélni a korábbit.

Nézzük meg egy példán, miként is néz ez ki a gyakorlatban! Amikor a kollégánk odajön az asztalunkhoz, és azt mondja, van egy problémája, akkor ahelyett, hogy gyorsan javasolnánk neki egy megoldást, inkább tegyünk fel neki néhány kérdést.

Ne feledjük: az, hogy coachként viselkedjünk, csak annyit jelent, hogy egy kicsit tovább maradjunk kíváncsiak, és egy kicsit több időt adjunk magunknak, mielőtt átváltanánk tanácsadó üzemmódba.   

A fenti cikk szerzője Bincze Bea PCC, Executive coach, tréner, TEDx konferenciák beszédcoacha, a Business Coach Kft. stratégiai partnere.

Miért kell vezetőként rászoknunk a coacholásra? Hogyan kerülhetjük el a mikromenedzselés csapdáját? Miként lehetnek valóban építők a coachingbeszélgetések? A téma elismert szakértője, Michael Bungay Stanier könyvében a legfrissebb idegtudományi és pszichológiai kutatásokra támaszkodva mutatja be a coacholás hét legfontosabb kérdését és használatukat. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.