A kutatók szerint a bankrendszer iránti csökkenő bizalom okozta pénzintézeti költség emelkedés nagy részét a bankok  átháríthatják ügyfeleikre, ami a lakossági és vállalati kölcsönök kamatának emelkedését jelentheti.  A Political Capital elemzése szerint a válság hatásait Magyarországon mérsékli, hogy a magyar bankrendszer stabil, a bankok hitelezési politikája konzervatívabb, mint tengerentúli társaiké. 

Egyúttal az elemzők arra is emlékeztetnek, hogy Magyarországon nem alakult ki az amerikaihoz hasonló ingatlanpiaci buborék, s az a másodlagos jelzálogpiaci konstrukció sem létezik, mely az Egyesült Államokban jelentősen hozzájárult a krízis kibontakozásához.
 
Az elemzés szerint nem várható, hogy a hazai pénzintézetek amerikai társaikhoz hasonlóan csődbe mennek. Mivel a legtöbb magyar pénzintézet külföldi bank tulajdonában van, az anyavállalat csődje   esetén a stabil hátterű magyar bankok felvásárolhatják a magyar leányvállalatot, ezzel jelentősen felgyorsítva a hazai pénzpiac koncentrációját - veti fel egyik lehetséges "forgatókönyvként" az elemzés.
 
Figyelmeztetnek ugyanakkor: a bankpiaci hatásoknál jóval károsabb lehet a hitelpiaci válság hatása Magyarország általános gazdasági helyzetére, a gazdasági növekedés ütemét visszavetheti, ha az egyre inkább globális hitelpiacon a hazai vállalatoknak már a kölcsönök megszerzéséért is versenyezniük kell régiós riválisaikkal. Sőt, a környező országok kedvezőbb növekedési kilátásokkal rendelkező vállalatai előnyt élvezhetnek a hitelfelvételeknél. 

Mivel az elmúlt két évben a magyar export jól teljesített, és a válság következtében a legfőbb export célországok gazdasági növekedése jelentősen csökkeni fog, a magyar GDP növekedése akár egy százalékponttal is alacsonyabb lehet az előrejelzéseknél - áll a közleményben.