Megéri saját villamos energiát termelni a vállalkozásoknak?

A vállalkozások számára a saját célra történő villamosenergia-termelés egyre inkább megéri, különösen a kedvező piaci árak és az egyre kifinomultabb energiamenedzsment-megoldások mellett. A beruházás előkészítése során azonban elengedhetetlen az alapos megtérülési számítás, a szabályozási környezet figyelembevétele, és az energiatárolási lehetőségek mérlegelése.

Lehetőségek

A vállalati naperőművek, vagyis az úgynevezett SCTE (saját célra termelő erőművek) két fő kategóriába sorolhatók.

Az első csoportba tartoznak az 50 kilovolt-amper (kVA) teljesítményig terjedő, háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyek kisfeszültségű csatlakozási ponton hálózatra is visszatáplálhatnak. Ezek engedélyeztetése egyszerűbb, tervezésük kevésbé összetett, és akár három hónapon belül megvalósíthatók.

A második kategóriába a 50 kilovolt-amper (kVA) feletti kiserőművek tartoznak, illetve azok is, amelyek középfeszültségű csatlakozási pontra kapcsolódnak, még ha kisebb teljesítményűek is. Ezeket jellemzően visszatáplálás-mentesítéssel látják el, és az engedélyeztetésük akár egy évet is igénybe vehet.

Az elmúlt hónapokban a napelemek és az energiatárolók árai tovább csökkentek, ami kedvező gazdasági feltételeket teremt a beruházások számára. A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük ugyanakkor a nemrég módosult építési szabályokat: telephelyen földre telepített saját célú erőmű csak akkor engedélyezett, ha a tetőfelület nem áll rendelkezésre megfelelő méretben, vagy statikailag nem alkalmas a telepítésre.

Mit kell szem előtt tartani a megtérülési számításnál?

Egy napelemes beruházás megtérülésének egyik legfontosabb tényezője a vállalkozás villamosenergia-vásárlási szerződése. Manapság egyre elterjedtebbek a HUPX DAM (villamosenergia-tőzsde másnapi piac) áraihoz indexált szerződések, amelyeknél külön figyelmet igényel a kereskedelmi elszámolás. Előfordulhat ugyanis, hogy míg a havi villamosenergia-költséget átlagáron számolják, addig a saját termelésű energia megtérülése az adott időszak konkrét tőzsdei áraihoz igazodik, ami befolyásolhatja a beruházás megtérülését.

Emellett a vállalkozások számára az energiatárolók alkalmazása is egyre inkább megfontolandó, mivel a napon belüli villamosenergia-árak jelentős ingadozást mutatnak. Az energiatárolás lehetőséget biztosít az alacsonyabb árú időszakokban történő töltésre, és a csúcsidőszaki magas árak mellett történő felhasználásra.

További lényeges szempont lehet, hogy a vállalkozások akár arugalmassági piacokon is megjelenhetnek egy aggregátor cég segítségével, ami további bevételi forrást jelenthet. (A rugalmassági piacoknak a villamosenergia-hálózat stabilitásának biztosításában van szerepe: termelési csúcs idején az aggregátor társaság fogyasztókat kapcsol be/erőműveket terhel vissza, ellenkező esetben éppen fordítva, fogyasztókat kapcsol le/erőműveket terhel túl.)

A fejlődő, aktív energiamenedzsment-rendszerek és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok fenntarthatósági stratégiájában. Egy jól átgondolt napelemes beruházás nemcsak a költségmegtakarításban, hanem a vállalati fenntarthatósági célok teljesítésében is kulcsszerepet játszhat.

Komplex megoldásban célszerű gondolkodni

Az energiapiaci rugalmasság és az ESG-elveknek való megfelelés versenyelőnyt jelenthet a jövő vállalkozásai számára. Egy beruházás megvalósítása előtt mindenképpen javasolt ugyanakkor olyan szakértő bevonása, aki képes a valóságnak megfelelő üzleti tervet készíteni, meg tudja határozni a megfelelő teljesítményeket és méreteket, és kellő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az engedélyezéseket lefolytassa, majd megversenyeztesse a kivitelezőket, elvégezze a műszaki ellenőrzéssel összefüggő feladatokat, és végső soron a teljes vállalati energiamenedzsmentre nyújtson komplex, a vállalkozásra szabott megoldást.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.