A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. A világ legnagyobb termálvizes, 20-25 méter magas, kupola alakú, víz alatti termét - amelynek egy része a víz mai szintje fölé emelkedik - a barlangkutatók egy mesterséges vágattal érték el. A 2002-ben felfedezett barlangtermet Kessler Hubertről, a budai Szemlő-hegyi és Ferenc-hegyi barlangok felfedezőjéről nevezték el.


 
A páratlan barlangtermet kedden Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is megtekintette, aki elmondta: a barlangrendszer kiemelt védettségű terület, ezért megóvására forrásokat kell biztosítani. A további kutatások mihamarabbi folytatására a tárca ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon keresztül az év végéig egymillió forintot ad. Ez az összeg fedezetet nyújt egy megerősített vasajtó építésére is, a lejárat védelmére - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta: a felfedezés Adamkó Péter, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke, valamint Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke sokéves munkájának köszönhető. 



Láng Zsolt, II. kerületi polgármester azt szeretné elérni, hogy a barlangrendszert az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítsa. Kiemelte, mindent megtesznek azért, hogy a barlangrendszert megvédjék.

Leél-Őssy Szabolcs elmondta: a barlang jelenleg 5-6 kilométer hosszúságban ismert. Mint hozzátette, a terem egy "természetes laboratórium", ahol a termál-karsztos barlangok keletkezését lehet megvizsgálni. Ahhoz további kutatások szükségesek, hogy kiderüljön, milyen mértékben lehet hasznosítani. A barlangászok szerint azonban turisztikai célokra nem alkalmas a kiemelten védett barlang.

Az érintetlen barlangterem igazi szenzációnak számít. A különleges oldásformákkal díszített kupolacsarnok oldalát barna agyagkiválások és helyenként csillogó fehér gipszkristályok borítják. Az alsó egy méter - a hajdani magasabb vízállásnak köszönhetően - 90 százalékban mangánoxidos-hidroxidos kiválással borított. A 9 méter mély tó vize 27 Celsius-fokos. A teljesen természetes terem azért is egyedülálló, mert a világnak nincs másik olyan fővárosa, melynek szívében egy meleg vizű földalatti tó található - olvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében.



A barlangrendszer feltérképezése során bebizonyosodott, hogy a legnagyobb termet csupán 8-10 méteres távolság választja el az 1977-ben, vízkutatási céllal létesített József-hegyi tárótól. A további kutatások elősegítésére ezért 2008-ban a barlangkutatók geofizikai méréssel kimutatták a táró és a terem egymást leginkább megközelítő pontjait, és azt egy vízszintes fúrással is igazolták. Az ennek alapján kialakított átjáró létesítése mintegy két hónapot vett igénybe, és november 3-án lyukadt be a terembe, ahonnan a magas fokú szén-dioxid-koncentráció miatt ki kellett szivattyúzni az akkori levegőt. 
 
Az összeköttetés megteremtése kiemelkedő jelentőségű mind a további feltáró kutatások, mind a barlang tudományos vizsgálata szempontjából. A jövőben innen indítható merülések legalább másfél órával rövidítik le a víz alatti végpontok elérésének és a visszaútnak az időigényét, így nemcsak azok kutatása folytatható, de jelentősen növekedett a búvármerülések biztonsága is. Lehetővé vált a teremből nyíló légteres járatok feltáró kutatása, és a barlang ezen szakaszai immár hozzáférhetővé váltak a búvár-képesítéssel nem rendelkező kutatók, szakemberek számára is.

A barlang feletti területen az ismert autóversenyző, Szalay Balázs szállodát szeretne felépíteni, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület azonban megtámadta a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal határozatát, amely megadta az építési engedélyt a telekre. Az építési engedély bírósági felülvizsgálata jelenleg is tart.

Az egyesület szerint a Malom-tó étterem mellé tervezett gyógyszálló megépítése súlyosan veszélyezteti a terület alatti a barlangot. Ha megépül a tervezett szálló, gyakorlatilag lehetetlen lesz folytatni a világ leghosszabb víz alatti hévizes barlangjának számító járatrendszer feltárását. A Dakar-ralikról ismert Szalai Balázs cége kapta koncesszióba az ingatlant az azt korábban kezelő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-től; a tervek szerint akár már az idén megkezdődhet a védett "ál-törökfürdő" (A 19. század végén épült gőzfürdő) romjainak helyreállítása, mellette pedig 13 vendégszobából és három apartmanból álló háromcsillagos fürdőszálló épülne, olvasható a nol.hu tavalyi írásában.

A befektető idén az origo.hu cikkében szólalt meg: Szalay Balázs, a Malomtó Törökfürdő Projekt Kft. ügyvezetője úgy véli, a tervezett épület nem veszélyezteti a barlangot, és a kutatást sem akadályozza. Szalay elismerte, hogy cégének biztosítania kell azon szakemberek bejutását, akiknek kutatási engedélyük van. Elmondása szerint ezt soha nem is gátolták.

- Mi kizárólag a régi törökfürdőt kívánjuk visszaállítani, a régi alapokra. Az építési engedélyre vonatkozó kérelmet alapos kutatómunka után adtuk be, és meg is kaptuk, de a környezetvédők fellebbeztek. Így a bíróság dönt majd arról, hogy az engedély jogerőre emelkedik, vagy sem - mondta Szalay, aki határozottan cáfolta, hogy a területet búvárturizmussal kívánja hasznosítani.

Mint elmondta, nem sporthotelt szeretne, hanem fürdőszállót: - A négycsillagos fürdőszálló 16 szobás lenne, a fürdő pedig négymedencés. A projekt összköltsége nagyjából 5-600 millió forint lenne. A terület jelenleg a főváros tulajdonában van, kezelését a BGyH (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) végezte. Ez utóbbival hoztunk létre közös céget, és a telket 99 évre bérbe vettük.

Szalay szerint négyezer négyzetméteres telek az értékbecslés szerint 220 millió forintot ér.



Képek forrása: http://www.cave.hu/cikkek.html