A hazai bankok és pénzügyi vállalkozások a válság miatt kialakult környezetben csak a kkv-szektor töredékét tudják finanszírozni, legyen szó akár ingatlan, akár gépberuházásokról.

A kkv-k számára az egyetlen megoldás a lízing lehet, mivel az tulajdonátruházással védi a finanszírozót - emelte ki a Magyar Lízingszövetség. Ezt azonban a kormányzat nem hajlandó tudomásul venni sem az Európai Unió által támogatott pályázati rendszerek, sem a meglévő ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing esetében - áll a közleményben.
 
A kkv-k 60 százaléka saját tulajdonú, terheletlen ingatlannal rendelkezik, ami az egyetlen értékes, forrásbevonáshoz használható fedezetük - idézik a közleményben Lévai Gábort, a Magyar Lízingszövetség főtitkárát. Hitel felvételéhez azonban ez sem elég jövőre, a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthet.  Ennek során a vállalat eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Lévai Gábor a közleményben kifejtette: az eladással egy időben a lízingcég lízingszerződés keretében visszaadja a vállalatnak használatba az ingatlant, amely a futamidő lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül.

A konstrukció azért nem alkalmazható a jelenlegi jogi keretek között, mert amikor a futamidő végén ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetnie az akár 10 százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt már korábban egyszer lerótta. Zárt végű pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidő elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.

A Magyar Lízingszövetség 2007 májusában fordult először a Pénzügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy rendezze az ingatlanok visszlízingjével kapcsolatos anomáliákat, és szűntesse meg a dupla illetékfizetési kötelezettséget. Az akkor elkészített szakértői anyagot azóta számos további követte, és a szövetség 2008 júliusában szóbeli ígéretet is kapott a minisztériumtól a visszlízinget jelenleg ellehetetlenítő illetéktörvény módosítására. Ennek ellenére a Lízingszövetség újabb beadványára ismét elutasító válasz érkezett.

A hatályos illetékszabályok miatt alig kötnek visszlízing szerződést Magyarországon, így a futamidő végi tulajdonszerzésre rakódó terhek eltörlése semmilyen költségvetési bevételcsökkenést nem okozna - jelentette ki Lévai Gábor a közleményben. Ráadásul a lízingcégek plusz 2 százalék illetéket fizetnek minden megkötött szerződés után, így a változtatás eredményeképp bevétel keletkezne amellett, hogy ezzel az alapvetően adminisztratív intézkedéssel már 2009-ben akár 100 milliárd forint plusz forrás válna elérhetővé a kkv szektor számára.

A Pénzügyminisztérium az MTI megkeresésére közölte: a közeljövőben továbbra sem tervezik az illetéktörvény módosítását.