Szabó Imre előadásában kifejtette: a jelenlegi, összesen mintegy 220-240 milliárd forintos magyarországi támogatási lehetőség csak "rendkívül szétaprózódott formában" érhető el, így - például az amerikai, vagy portugál rendszerrel ellentétben - nem képes a megújuló energiaforrások részarányának hatékony növelésére.

Tűzifa és biomassza

Elmondása szerint Magyarországon az összes megújuló energia részaránya 2006-ban nem érte el az 5 százalékot, ráadásul annak összetétele is kedvezőtlenül alakult, mivel abban a tűzifa aránya 47 százalék, az egyéb biomassza hányada pedig 38 százalék volt.

 A további megújuló energiaforrásokból egyedül a geotermikus energia emelkedett ki 6,6 százalékos aránnyal, míg a vízenergia 1,2 százalékot, a szélenergia 0,3 százalékot, a napenergia pedig mindössze 0,2 százalékot tett ki a zöld energia felhasználásában - mutatott rá a tárcavezető. Szabó Imre hangsúlyozta: a kormánynak megvan a "világos politikai szándéka" a megújulók részarányának növelésére, amit a 2007-2020 közötti időszakot szabályozó energiapolitikai stratégia foglal össze.

Biogáz és geotermikus energia

Az ország természeti adottságait figyelembe véve a következő években a biogázt kell elsőrendű prioritásként kezelni, nem elfeledkezve ugyanakkor a "kitörési lehetőséget jelentő" geotermikus, illetve a "2020-ig megháromszorozható kapacitású" szélenergiáról.

Szanyi Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő elmondta: a kormánynak a válságban "gazdasági dobbantódeszkaként" kell használnia a megújuló energiaforrások fejlesztését. Megjegyezte: a Déli Áramlat és a Nabucco gázvezetékek "nehézkes haladása" is azt mutatja, hogy "épeszű ember" már nem fektet ezekbe a technológiákba.

Törvény a megújuló energiaforrásokról

A kormánypárti képviselő súlyos fenntartásait fogalmazta meg a megújuló energiák jelenlegi támogatásával kapcsolatban, mivel véleménye szerint az "nem a racionalitás irányába" viszi a környezetbarát technológiák felhasználását. Kiemelte: a jövő héten Orosz Sándor (MSZP) parlamenti képviselőtársával közösen országgyűlési határozatban kérik a kormányt egy, a megújuló energiaforrásokat szabályozó törvény kialakításáról.

Szanyi Tibor aláhúzta: Magyarország természeti adottságai alapján 2020-ig teljesen függetlenné válhat az energiaellátás területén, amihez a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett az atomenergiára is szükség van.