Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Maráczi Zsolt, a legnagyobb építőanyag-gyártókat és -forgalmazókat tömörítő szervezet ügyvezető elnök sajtótájékoztatón szerdán Solymáron hangoztatta: tízezer megépült lakás után, a szocpol- és kamattámogatás levonásával is 48 milliárd forint bevételhez jut az állam, míg ha ennyi lakás nem épül meg, akkor 17,5 milliárd forint szociális kiadása keletkezik, nulla bevétel mellett.
Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója rámutatott: jelenleg egyetlen téglagyár sem működik Magyarországon, pedig itt az építési szezon, de kereslet nincs a piacon. A Wienerberger vállalta, hogy év végéig nem mond fel a 600 dolgozója közül senkinek, inkább vállalja a 3-4 milliárd forint többlet kiadást, ami a műszakpótlék nélküli bért jelenti a gyárak állásidejére.
Az ügyvezető elnök levezetése szerint egy 25 millió forintba kerülő lakás után 5 millió áfa, közel 4 millió forint szja és tb-járulék, az egyéb kisebb tételekkel együtt pedig összesen 11,75 millió forint kerül az állam kasszájába. Ez a vételár 47 százaléka. Ebből lakásonként 2,4 milliót fizet vissza az állam szocpolra, és 2,8 millió forintot kamattámogatásra. A kamattámogatást csak 4 évre számolták, mivel akkorra bevezethető az euró Magyarországon, és nem lesz szükség erre a kiadásra. Látható, hogy a kiadás felét sem éri el a bevételnek - mutatott rá Maráczi Zsolt.
Hozzátette: a számokat 10 ezer lakásra is kalkulálták, ennek lett a végeredménye az, hogy a megépült lakások után az államnak 48 milliárd forint bevétele keletkezik a támogatások levonása után, míg ha nem épül meg ennyi lakás, akkor 17,5 milliárd lesz a kiadása, bevétel nélkül.
Az egyesület február végén megvizsgálta, hogy az uniós országok milyen intézkedéseket tettek a válság hatására a lakásépítés területén. A legtöbben a szociális lakásépítés támogatását, illetve az energetikai felújítás támogatását növelték - jegyezte meg Maráczi Zsolt.
Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke a tájékoztatón kifogásolta a lakáspolitika hiányát, és azt, hogy az építésügynek nincs egységes irányítása. Idézte a KSH adatát, amely szerint a múlt év második felében használt lakásra 563 milliárd, újra pedig mindössze 230 milliárd forint hitelt vettek fel Magyarországon. Az idén eddig egyetlen lakásépítési projekt sem indult - vázolta a helyzetet az elnök.
