PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
Európa-szerte jelentősen – akár háromszorosára – nőtt a hatvan év fölötti generáció körében a nemi úton terjedő fertőzések (STI-k) gyakorisága. A gonorrhoea, a szifilisz vagy a chlamydia évek óta akadálytalanul terjed az idősek körében is – akárcsak a lakosság többi rétegében, ám az idősebb korosztályban egészen más okok állnak a háttérben.
A festői mediterrán kelet-spanyolországi üdülővárosban, Benidormban – amely joggal nevezhető a szépkorúak birodalmának – az egészségügyi dolgozók jelentős növekedést tapasztaltak a gonorrhoeás és szifiliszes esetekben az elmúlt években.
A swingerbulik, a randiappok, a teherbeeséstől való félelem hiánya és a Viagra mind olyan tényezők, amelyek miatt egyre többen keresik fel a nevezett korosztályból Dr. Ginger Cabrera Tejadát, a Benidorm Clínica STI-szakorvosának rendelőjét. A doktornő az El Confidencialnak úgy fogalmazott, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések növekedése az időseknél párhuzamosan halad a társadalom többi szegmensében is tapasztalt emelkedéssel.
A legfrissebb, spanyolországi STI-epidemiológiai jelentés szerint a 60 év felettiek körében e betegségek előfordulása háromszor gyakoribb lett az elmúlt évtizedben. A növekvő tendencia korántsem csak Spanyolországra jellemző: az Egyesült Államokban például 2010 óta mintegy 600 százalékkal nőtt a gonorrhoea esetszáma az 55 év felettiek körében, a chlamydiáé 400 százalékkal, a szifiliszé pedig közel 700 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Hogyan bánjunk a magyar adatokkal?
Az EUrologus a hazai adatokról Dr. Tamási Béla bőrgyógyász és nemibeteg-gyógyász szakorvost kérdezte. Tamási a magyar adatok megbízhatóságának kérdésével indította a beszélgetést. Az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) rendszerében ugyanis a tapasztalatok szerint igen kevés orvos vállalkozik arra a normál adminisztrációs terhei mellett, hogy eleget tegyen az anonimizált betegbejelentési kötelezettségeknek a leszűrt STI-ok szerint. Ezeket ugyanis egy külön felületen kell jelenteni, az orvosok által rögzített, nemi betegségekről szóló adatok nem kerülnek át ebbe a rendszerbe automatikusan és anonimizálva. Tamási szerint így
a bejelentett eseteknél másfél-kétszer nagyobb lehet a valódi megbetegedések száma – mármint azoké, akik orvoshoz fordulnak, nem is beszélve tehát azokról, akik nem kerülnek az egészségügyi ellátó rendszer látókörébe.
Hasonlóan súlyos probléma, hogy 2010 óta az Orbán-kormány az akkor országosan működő 120 bőr- és nemibeteg-gondozó harmadát bezárta. Ezzel a számuk mára 80 körülire esett, ami miatt kevesebben kerülnek be az ellátórendszerbe, és hosszabbak a várakozási idők. Utóbbi különösen kritikus kérdés az akut panaszokkal, nemi betegségekkel orvoshoz fordulók esetében. Tamási szerint Magyarország annak tekintetében is el van maradva a nyugat-európai ellátórendszerektől, hogy nagyon hiányoznak az úgy nevezett „walk in”, vagyis egynapos klinikák – ahol például egy nemi szervén sebbel bekerülő szifiliszest ellátnak, majd még aznap hazamehet lábadozni.
Idősebb generációk különös ismertetőjele
Tamási a saját praxisában, illetve általában az ellátórendszerben sem tapasztalja, hogy növekvő számban válna érintetté az ötven pluszos korosztály. Itthon jellemzően a 20 és 40 közötti generáció – azaz a szexuálisan legaktívabbak – kérnek orvosi segítséget. Az idősebbekről Tamási szerint általában véve elmondható, hogy szemérmesebbek, nehezebben nyílnak meg, és sokszor azt hiszik, ők nem betegedhettek meg, és emiatt sokan megpróbálják elutasítani a felkínált STI-teszteket.
A nemibeteg-gyógyász szakorvos hangsúlyozta: az online randiplatformok, geolokációs megoldásokat használó társkeresők felpörgették az emberek szexuális életét mind a heteroszexuális, mind a meleg és queer közösségekben.
A több ismeretlen partnerrel létesített intim kapcsolat pedig a megbetegedések fokozottabb terjedéséhez vezetett Magyarországon is.
A fent részletezett adattorzítást figyelembe véve – vagyis megfelelően kritikus szemmel – érdemes tehát olvasni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (volt ÁNTSZ) 2024-es összefoglalóját. Tehát a hivatalosan is lejelentett adatok az előző éviekkel összevetve a következőket mutatják: 2024-ben Magyarországon egyetlen év alatt is kimutathatóan nőtt a regisztrált szexuális úton terjedő fertőző betegségek előfordulási gyakorisága (százezer lakosra vetítve).
- A szifilisz esetszáma a 2023-as 12,7-ről 18,4-re.
- A gonorrhoeáé 14,0-ról 15,3-ra.
- A chlamydiás esetek előfordulása pedig 7,1‑ről 8,4‑re nőtt.
A férfiak érintettsége lényegesen magasabb (szifilisz: 26,3, gonorrhoea: 26,9, chlamydia: 12,4 százezer lakosra vetítve), mint a nőké (szifilisz: 11,0, gonorrhoea: 4,6, chlamydia: 4,7).
Az 50 év feletti korosztályban 2024-ben a következő morbiditási arányokat tapasztalták az STI-knél (százezer főre): szifilisz 7,1, gonorrhoea 4,3, chlamydia 1,0. Ez némi növekedést jelent a 2023‑as adatokhoz képest (szifilisz: 5,4; gonorrhoea: 3,6; chlamydia: 0,9), és jelzi, hogy a fertőzések terjedése nem kizárólag a fiatalabb korosztályt érinti. Különösen a szifilisz terjedése volt markáns az idősebbeknél.
Összességében a 2024-es jelentés tükrében elmondható, hogy még az 50 évnél idősebb korosztály esetében is folyamatos, bár mérsékelt emelkedés figyelhető meg a szexuális úton terjedő betegségek előfordulásában, ami rávilágít, hogy szükség van a járványügyi intézkedések – az STI-gondozás, a szűrési lehetőségek és a prevenciós szemlélet – kiterjesztésére a teljes populációban, beleértve ezt a megállapodott, de aktív korosztályt is.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatat is megnéztük a 2018–2022-es időszakra. Ezek szerint a gonorrhoeás esetek számában a legtöbb uniós országgal ellentétben enyhe csökkenés volt tapasztalható Magyarországon (százezer főre vetítve a 2018-as 12,8-ról 11,9-re csökkent).
Fontos azonban kiemelni, hogy bár a hivatalos gonorrhoeaadatok nem mutatnak növekedést, Magyarországon az STI-kezelő központok száma jelentősen csökkent a fentebb részletezett bezárási hullám következtében. Az ellátási kapacitás korlátozása pedig valószínűsíthetően csökkenti az észlelést, így a valós fertőzésszám nem feltétlenül tükröződik az adatokban. A KSH 2018 után egyértelmű visszaesést mutat az STI-kezelésre jelentkezők körében: a stabil 5,2 ezer főről 2023-ra kb. 3,6 ezer főre csökkent – ez 30 százalékos csökkenés. Ez összecseng azzal az elmélettel, hogy az ellátórendszer szűkülése hatással van az érkezők számára, nem feltétlenül a fertőzés valódi gyakoriságára.
Magyarországon a szexuális úton terjedő fertőzések (STI) miatt kezelt személyek száma 2010 és 2018 között enyhe növekedést, majd stagnálást mutatott az NNK adatsorai szerint. 2010-ben körülbelül 4500 fő fordult ilyen jellegű kezelést nyújtó egészségügyi intézményhez, ez a szám 2015-re 5200 főre emelkedett, majd egészen 2018-ig ezen a szinten maradt. Ez az időszak a viszonylagos stabilitásé volt, amikor az ellátórendszer még megfelelően működött, és a lakosság körében is ismert volt, hová lehet fordulni panasz esetén.
A kevesebb kezelőhely korlátozza a lakosság hozzáférését a szűrésekhez és a korai beavatkozáshoz, különösen a tünetmentes eseteknél, mint amilyen például a chlamydia. A statisztikai csökkenés tehát csalóka lehet: miközben a számok javuló járványügyi helyzetet sugallnak,
valójában egy olyan egészségügyi struktúraváltozásról van szó, amely hosszabb távon súlyos következményekkel járhat, különösen az idősebb, kevésbé tájékozott vagy nehezebben mozgósítható korosztályok számára.
Az ECDC összeurópai számai azt mutatják, hogy a 2018–2022 közötti időszakban igen jelentősen, 59 százalékkal nőtt a gonorrhoeás esetek száma. Az uniós statisztika történelmi rekordot mutatott, miután a fertőzöttségi ráta 2022-ben elérte a 17,9-et százezer főre vetítve.
Ezzel párhuzamosan a szifilisz is jelentős növekedést mutat Európában, bár erről csak a 2023-as összefoglaló adatai alapján lehet beszámolni, frissebbek nem állnak rendelkezésre.
HIV-terjedés az ötven fölöttiek között
Sajátos esetként az európai államok között Franciaországban az idősebbek közt a HIV ad okot a fokozott aggodalomra. A Santé publique France (SpF) azaz a közegészségügyi szolgálat szerint 2023-ban közel 5500 ember tudta meg az országban, hogy HIV-pozitív. „Ezek közül 22 százalék 50 éves vagy annál idősebb volt, ami körülbelül 1200 embert jelent” – mondta Florence Lot epidemiológus, az SpF HIV-hepatitis-, valamint STI-osztályának vezetője a Voxeurop beszámolójában.
Az 50 év felettiek és az idősek körében előforduló HIV-fertőzés kérdése nem kap elég figyelmet a megelőzési kampányokban. Gyakran előfordul, hogy a figyelem középpontjában a fiatalok állnak, pedig a számok azt mutatják, hogy a HIV-fertőzéssel diagnosztizáltak ötöde (22 százalék) 50 év feletti. „Ők mutatják a megelőzésre tett erőfeszítéseink hiányosságait” – fogalmazott a szakember.
José Díaz pszichiáter, párkapcsolati és szexuálterapeuta, a Spanyol Klinikai Szexológiai Társaság elnöke szerint
az egyik fő ok a 60 év felett megjelenő „szexuális gátlástalanság”.
„Második esélyként élik meg ezt a kort, és ki akarják élvezni az életük hátralévő részét. Szabadabbnak érzik magukat a szexualitás megélésében. Emellett egyre több a válás is” – sorolta az okokat a szakértő.
Javier de la Torre, az Andalúz STI, HIV és AIDS terv (Paitsida) megvalósulásáért felelős vezető olyan eseteket hozott fel, amikor a válás vagy a házastárs halála után új lendületet kap az ismerkedés: „Idősebb korban sem ritka a válás vagy özvegység, ami lehetőséget ad új kapcsolatok kialakítására. És mivel sokan nem szoktak óvintézkedéseket alkalmazni, ezek könnyebben vezethetnek fertőzésekhez.”
A teljes lakosság körében visszaesett az óvszerhasználat, ami a legfőbb eszköz lenne az STI-k megelőzésére. Az óvszer mellőzésének okai eltérőek: a fiatalok körében az a felfogás, hogy „elrontja a hangulatot”, az idősebbek viszont már „nem tartanak a terhességtől”. Ezt a benidormi doktornő is megerősítette tapasztalatai alapján. A legfrissebb spanyolországi felmérések szerint az 55–65 év közöttiek 75 százaléka soha vagy szinte soha nem használ óvszert.
Ezért is tartja meg minden évben az ECDC más uniós intézményekkel közösen a STI-tesztelést népszerűsítő és a felvilágosítás fontosságát hangsúlyozó Európai Teszt Hét nevű rendezvényét, amelyre 2025-ben november 17-e és 24-e között kerül sor.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében íródott. A cikk magyar változatát Folk György (EUrologus/Brüsszel írta. Együttműködő újságírók: Fran Sánchez Becerril és Andrea Muñoz (El Confidencial/Spanyolország), Francesca Barca (Voxeurop / Franciaország)
Nyitókép: illusztráció – fotó: AFP / PATRICIA DE MELO MOREIRA
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
