szerző:
ingatlanmenedzser.hu

 Az irodákat építő projektcégek, a kereskedelmi láncok, vagy éppen a...

 Az irodákat építő projektcégek, a kereskedelmi láncok, vagy éppen a bankhálózatok tulajdonosai, ha el akarják adni a tulajdonukban lévő ingatlanokat, azt a céggel együtt teszik. Ilyenkor nem kell a befektetőknek Magyarországon sem adót, sem illetéket fizetniük. A törvényjavaslat - amely "a közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosításokról" címet viseli - bevezeti a társasági adótörvényben az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát. Ilyen  az a cég vagy kapcsolt vállalkozás, amelynek az éves beszámolójában a Magyarországon lévő ingatlan értéke meghaladja az eszközök 75 százalékát. Az értékelést évente kell elvégezni. Feltétel még, hogy a cég valamely tulajdonosa az adott évben legalább egy napig olyan államban rendelkezzék külföldi illetőséggel, amelynek nincs Magyarországgal kettős adózást kizáró egyezménye.

A társasági adótörvény módosítása külön címet szentel az ingatlannal rendelkező társaság adózásának. Ha a társaság tagja eladja a részesedését, akkor a vételárból levonhatja a vásárlás összegét, továbbá a szerzéshez, illetve a működtetéshez kapcsolódó igazolt kiadásait. Lovro Adrienn, az Ablon csoport magyarországi igazgatója ezzel kapcsolatban kifogásolja, hogy nem tisztázott, mi tartozik az igazolt költségek körébe. Az MTI-nek kifejtette: az így csökkentett eladási ár 19 százalékát adóként kell a külföldi tulajdonosnak a magyar államkasszába befizetnie.

Az igazgató hozzátette, hogy az ingatlanos cégek üzletrészei értékesítésének ilyen megkülönböztetése diszkriminatív, és valószínűleg alkotmányellenes, hacsak nem az a törvényhozó kifejezett szándéka, hogy más gazdasági szektorokba történő külföldi működőtőke-bevonást előnyben részesítsen az építőiparral és az ingatlan-beruházással szemben.

A tervezet azzal a kockázattal is jár - mutatott rá -, hogy más szektorok külföldi befektetőit is elbizonytalaníthatja ez a szokatlan gyakorlat. Azt gondolhatják, hogy az ingatlanos cégek után jöhet a média, a kiskereskedelem, a bankok vagy akár - általános szabályként - az összes olyan tőkebefektetés idáig adómentes értékesítésének megadóztatása, amely adóparadicsomban bejegyzett székhellyel rendelkező befektetőtől érkezik.

Amennyiben offshore cégnek fizet egy társaság kamatot, jogdíjat, vagy szolgáltatási díjat, akkor ez után 30 százalék lesz a forrásadó. Ez viszont azért okoz problémát, mivel a bankoktól ma nehéz hitelhez jutni, az offshore anyacégtől - holdingtól - kapott forrás viszont számottevően megdrágul az adóval - mondta Lovro Adrienn.

Amennyiben az ingatlan vevője nem ingatlannal rendelkező cég részesedését, hanem tisztán ingatlant vásárol, jelenleg a bruttó ár 10 százalékát, azaz a nettó ár 12 százalékát fizeti illetékként. Az illetéktörvény tervezett módosítása 1 milliárd forintig a bruttó ár 4 százalékában, afelett 2 százalékában határozza meg az illeték kulcsát, kiegészítve azzal, hogy az illeték teljes összege 200 millió forintnál több nem lehet.

Lovro Adrienn számítása szerint egy nagyméretű, 10-12 ezer négyzetméteres irodaház meríti a ki a 200 millió forintos felső határt, az ingatlanforgalom jelentős része ennél alacsonyabb értéken bonyolódik, így ezt ő még mindig soknak tartja. Ráadásul ezt az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a céggel együtt kerül értékesítésre az ingatlan. Jobbnak tartott volna egy 50 millió forintos küszöböt, ami megfizethető, és nem ösztönzi a vevőt és az eladót egyaránt optimálisabb struktúrák keresésére. Ha legalább a vevő érdekeltté tehető lenne  részesedésszerzés helyett az ingatlanvásárlásban, akkor sokkal nagyobb eséllyel lenne sikeres a közteherviselés ilyen átalakítása.

Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója az illetéktörvény tervezett módosításával kapcsolatban azt mondta az MTI-nek, hogy a kulcs csökkentése egyértelműen pozitív lépés. Tény, hogy jelenleg – ha a céggel együtt kerül eladásra az ingatlan – csak az átvilágítási költséget kell megfizetni, amely sokkal kisebb a javasolt illetéknél. Az új lakásoknál – a jelenlegi állapot szerint – változatlan marad a 15 millió forintig tartó illetékmentesség, a 15-30 millió forintos sávban viszont 6 százalékról 4-re csökken az illeték.

A vezérigazgató üdvözölte, hogy a javaslat szerint – a válság miatt – a telkek beépítésére előírt 4 éves időtartam 6 évre módosul. Ha addig felépül a ház, akkor a telek illetékmentes lesz. Ez a szabály nemcsak a lakásépítő cégeknek, hanem a családoknak is előnyös. Az ingatlan-forgalmazó cégek is kapnak 2 évnyi többletet. Jelenleg a megvásárolt ingatlant 2 éven belül kell eladniuk ahhoz, hogy az illeték 2 százalék legyen, a javaslat ezt emeli fel 4 évre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hamarosan megjelenhet Budapest utcáin egy új napilap

Hamarosan megjelenhet Budapest utcáin egy új napilap

Ismét emelkedett a Hagibis tájfun halálos áldozatainak száma

Ismét emelkedett a Hagibis tájfun halálos áldozatainak száma

Bocsánatot kért a magyar–azeri meccs bírója az elvett gólért

Bocsánatot kért a magyar–azeri meccs bírója az elvett gólért

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

Mindig inkognitó módban böngészne? Ezt tegye

Vizsgálja az Európai Bizottság, nem ad-e a kormány tiltott támogatást a Samsungnak

Vizsgálja az Európai Bizottság, nem ad-e a kormány tiltott támogatást a Samsungnak

Kínában már csak arcszkennelés után lehet új telefont vásárolni

Kínában már csak arcszkennelés után lehet új telefont vásárolni