Brutális viharkárok: mire fizet a biztosító?

Mint azt tegnap megírtuk, az elmúlt hétvége viharai nyomán eddig 4 milliárd forintra becsülik a biztosítók az ügyfeleiket érintő károkat. Csak a piacvezető AEGON Magyarországhoz hétfő délelőttig 1000 bejelentés érkezett, a legtöbb Borsod és Pest megyéből, valamint Budapestről.

Kárelhárítás Miskolcon, 2010.

Mire fizet a biztosító?

Magyarországon a meteorológiai események okozzák a lakásokban keletkező károknak a 40 százalékát. Az elmúlt három évben a lakáskárokra kifizetett összeg 34 százaléka kapcsolódott a meteorológiai károkhoz. Átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki a biztosító egy-egy ilyen káresemény után, ám minden esztendőben előfordult milliós összegű megtérített kár is.

A viharkárok nagy részét a biztosítók általában szemle nélkül, telefonos bejelentés alapján intézik. A szemleköteles károk esetében a kárszakértők a bejelentéstől számított 24 órán belül felveszik a kapcsolatot az ügyféllel. A szakértők a helyszíni szemle során speciális, érintőképernyős, hordozható számítógépre rögzítik az adatokat, számításokat, így a biztosító már a helyszínről el tudja indítani a kárrendezést, vagyis a banki átutalást. A szemlét követően így az ügyfelek a banki átutalási időnek megfelelő átlagosan 4 nap alatt hozzájuthatnak a kártérítéshez.

Egy iskolát öntött el az árvíz, Miskolc, 2010.

A károk elhárításához, illetve a további károk megelőzéséhez már a szemle előtt hozzá lehet fogni. A károkat bizonyító maradványokat, törmelékeket meg kell őrizni, illetve fényképet, videó felvételt is elfogad a biztosító a kárbejelentés alapjául.

Az elmúlt három év adataiból kitűnik, hogy a legtöbb meteorológiai kárt 2008-ban jelentették be, míg tavaly az előző évinél 3 százalékkal kevesebb volt a károk száma - tudta meg lapunk. A kárkifizetések összege azonban az elmúlt esztendőben volt a legmagasabb – ezt azonban a kormányzat adóintézkedései (az áfa emelése) sokkal jobban magyarázzák, és nem a károkozás nagyságrendjének növekedéséről van szó.

Egy utca Budapesten

Átalakul a lakásbiztosítási piac?

Idén a kárbejelentések harmada már interneten érkezett. A biztosítók már korábban rárepültek az ingyenes, gyors és kényelmes internetes platformra. Termékpalettájukat igyekeznek úgy változtatni, hogy a csak olcsóbb tarifákra vágyókat is kielégítsék.

Az Allianz tavaly év végétől árulja online lakásbiztosítási csomagjait. A Groupama új lakásbiztosítása például lehetőséget nyújt munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején a biztosítási díj fizetésének szüneteltetésére, emellett a díj csökkentése érdekében lehetőség nyílik önrészesedés vállalására is. Az AEGON új kedvezményeket vezetett be (önrész kedvezmény, tartamkedvezmény), miközben néhány modult olcsóbban kínál.

A Generalinál ez év januártól megújult formában kínálják internetes lakásbiztosítási szolgáltatásukat, a Groupamánál pedig folyik az alternatív csatornákra optimalizált lakásbiztosítási termék fejlesztése. Az internetes vagy online kötések jelentőségének és részarányának további növekedésével számol a K&H Biztosító is.

A Generali 2009 őszén dobta piacra új biztosítási módozatát, amely például 50 ezer forintig téríti a csőtörés miatti vízveszteséget, a keletkező füst és korom szennyezés okozta károkat, illetve a kert veszélytelenítését vihar és jégverés után. A termék bevezetését ajándék kármegelőzési kuponakcióval támogatták.

Garázsok víz alatt Miskolcon, 2010.

Munkában az érintőképernyő

Mindeközben a verseny egyre éleződik a hazai biztosítók körében, s nem csupán az új ügyfelek megszerzéséért, hanem a meglévő kapcsolatok megtartásáért is. A mostani helyzetben felértékelődtek a partnerkedvezmények. Az év első negyedében a biztosítók komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a kgfb kapcsán bejött új ügyfeleknek milyen biztosítási szolgáltatásokat – többek között otthonbiztosításokat – tudnak kínálni.

A díjak mérséklését szem előtt tartva egyre több biztosítónál van már lehetőség a Casco-hoz hasonló önrészes konstrukciókra, így a kisebb anyagi kár esetén a biztosító lényegében mentesül a kárkifizetés alól. A károk mintegy 70 százaléka egyébként ebbe a kategóriába tartozik.

A kárszakértők általában a bejelentéstől számított 24 órán belül felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, miközben a helyszíni szemle során speciális, érintőképernyős, hordozható számítógépre rögzítik az adatokat, számításokat. A biztosító ezért már a helyszínről el tudja indítani a kárrendezést, vagyis a banki átutalást. A szemlét követően így az ügyfelek a banki átutalási időnek megfelelő átlagosan 4 nap alatt hozzájuthatnak a kártérítéshez.

A mostani természeti csapások nyomán is kiütközik, hogy a biztosítóknak elemi érdeke az árérzékeny ügyfeleket minél jobb kiszolgálása.

További részletek a június elején megjelenő Ingatlan Plusz 2010 kiadványunkban!!!