Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A bankvezér a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este azt mondta: ha most átváltanák forintra a devizahiteleket, akkor mintegy 20 százalékkal, 230 milliárd forinttal nőne meg a lakosság egy évi hiteltörlesztési terhe, mert a kamatkülönbözet miatt jelentősen emelkedne a törlesztési részlet. Mint mondta, egyetért azzal, hogy nem lehet átváltani a devizahiteleket forinthitelre, ugyanakkor kijelentette, hogy a bajba került adósokkal foglalkozni kell, segíteni kell rajtuk, és úgy vélte, ebben valóban a kormány és a bankok együtt tudnak működni.
Korábban a HVG hetilap azt írta: százmilliárdokat felemésztő, ráadásul erkölcsileg is romboló programmá válhat a lakossági devizahitelek forintra váltása. Ráadásul más módszer is lenne a rossz adósok sorsának egyengetésére. Tovább a HVG cikkéhez.
Csányi Sándor szerint elsősorban nem a bankrendszer a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek, hanem a kormányzati gazdaságpolitika. Elmondta: amikor a devizahitelesek öt évvel ezelőtt a kölcsönt felvették, a forint árfolyama az euróhoz képest 230-240-250 forint körül ingadozott, ma pedig 270 forint fölött van, megnőtt a tartozás összege forintban kifejezve. "Ez egyértelműen annak a hibája, hogy az elmúlt években - talán leszámítva 2008-at - felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyt" - jelentette ki Csányi Sándor. Hozzátette: a 10 százalék körüli államháztartási hiány miatt a bizalom megingott Magyarországban és a magyar fizetőeszközben, ezért gyengült az árfolyam és megnőtt a forintban kifejezett adósság.
Csányi Sándor azt mondta: a bankrendszer szintén nem okolható azért, hogy a szocialista kormány bevezette a lakás devizahitelek állami támogatását, míg korábban csak a forinthiteleket támogatta. A kormány ezzel akarta a versenyt szélesíteni a lakossági piacon - jegyezte meg. "A kormány ösztönözte a devizahitelt, rossz gazdaságpolitikát és költségvetési politikát folytatott és harmadsorban meg kell említeni a monetáris politikát is" - mondta az OTP elnök-vezérigazgatója hozzátéve, ha nem lett volna erősen túlértékelve a forint, amikor felvették az adósok a hitelt, akkor meggondolták volna, hogy forintban vagy devizában adósodjanak el.
Az elnök-vezérigazgató szerint a monetáris politika feladatát módosítani kellene. Mint mondta, a jegybank feladata nem lehet kizárólag a forint értékállóságának a védelme, a jegybanknak együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal a gazdaság fejlődésének érdekében is. Az inflációkövető monetáris politika rendkívül erős forintot eredményezett - mondta.
Szerinte bizonyos mértékig a gyenge forint elviselhető a devizahitelesek számára is, ugyanakkor hatékonyan ösztönzi a gazdaságot is. Számításaik szerint a 300 forint és afölötti euróárfolyam már feltehetően a gazdaság csökkenését okozza, míg egy 285-290 forintos árfolyam pozitív hatással van a gazdaságra. Mint mondta, az aranyközép utat kell megtalálni.
