Kilátástalan pénzügyi helyzetbe kerültek az autópiacról idén januárban kivonult Csiki-Bege Lajos ingatlanos cégei, olyannyira, hogy a veresegyházi, csaknem félkész állapotban lévő Csiki-Berek geotermikus lakóparkot napokon belül az azt finanszírozó CIB Bank veheti át. „Jelenleg a hiteleink lezárásáról és a projekt bank részére történő értékesítéséről tárgyalunk” – erősítette meg a HVG-nek Csiki-Bege. Király Gábor, a CIB vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a banki ajánlatról nem jött létre megállapodás, ám a tárgyalásokat nem zárták le. Gyors megegyezésre azonban vajmi kevés remény van.

Az ökolakópark fejlesztése 2007-ben kezdődött. A 6,7 milliárd forintosra tervezett beruházás során Csiki-Bege projekt-cége, a GEOS Ingatlanfejlesztő Kft. – amely három éve Somody Imre vagyonkezelő kft-jéből vált ki, és 87 ezer négyzetméter telekingatlant birtokolt – két ütemben 167 családi házat építetett volna fel. Ebből az első ütemben 72 lakás el is készült – a projektfinanszírozási szerződés szerint 305 millió forintos önerővel, 1,3 milliárd forintos hitelkeret mellett. Miután azonban a lakóparkba 2009 nyaráig mindössze tizenegy család költözött be, és a többi lakás a válság miatt eladhatatlanná vált, a vállalkozó azonnal tárgyalásokat kezdeményezett a bankkal a hitelkeret megújításáról.

Időközben a vállalkozó autós cégei tönkrementek, a 2009 ta-vaszán csődvédelmet kért Csiki-Bege Kereskedelmi Kft.-t idén januárban felszámolták. Tavasszal Csiki-Bege a HVG-nek még azt nyilatkozta, mindez nem érinti a cégcsoport ingatlanfej-lesztéseit, a Csiki-Berek projekt változatlan ütemben halad tovább (HVG, 2010. március 13.). Holott a projekt finanszírozása ekkor már négy hónapja állt, ami Csiki-Bege szerint egy általa vitatott adóhatósági végrehajtásra vezethető vissza. Ennek előzménye, hogy autós és ingatlanos cégeit két évvel ezelőtt egyetlen áfa-csoportba szervezte, amit egy 2008-as törvénymódosítás tett lehetővé: eszerint a kapcsolt vállalkozások kérhetik, hogy együttesen minősüljenek áfa-adóalanynak. Ez elméletben likviditásjavító eszköz lehet, hiszen a cégek nem várnak több hónapot arra, hogy az áfát az adóhatóság visszautalja. Fejlesztéseik során Csiki-Bege projektcégei áfa-visszaigénylők, az autós cégek nettó befizetők voltak.

„A felszámolás után az autós cégek átadták eszközeiket a banknak, de megmaradt 28 millió forint adóhatósági tartozás, amit a hivatal a csoportos adóalanyiság miatt tavaly decemberben ráterhelt a CSB Immo Kft.-re, amely a lakópark üzemeltetéséért felel” – summázta a fejleményeket Csiki-Bege. A vállalkozó szerint részben ezzel függ össze a bankkal szembeni elszámolási vita is. „Hiába növeltük kényszerűségből az önrészt 850 millió forintra, a bank elszámolási problémákra hivatkozva visszatartotta a kifizetések egy részét, majd 2009 decemberében zárolta a hitelkeretet. Ezzel szerződést szegett, amivel ellehetetlenítette a projektet” – mondta a HVG-nek Csiki-Bege. Vele szemben a banknál úgy nyilatkoztak, a hitelkeretet jelentős, 20 százalékot meghaladó mértékű költségtúllépés miatt zárolták.

Arról, hogy valami nagyon nincs rendben a beruházás körül, a lakók hivatalosan csak idén júniusban értesültek. Ekkor Csiki-Bege levélben tudatta velük, hogy pénzügyi gondjai miatt nem tudja folytatni a hőszolgáltatást, szeptember 23-ától sem fűtés, sem meleg víz nem lesz a lakásokban. A bejelentés sokkolta a lakókat, akiknek egyéb garanciális kifogásaik is voltak. „A beköltözés után szembesültünk azzal, hogy a geotermikus lakóparkként beharangozott ingatlanon soha nem volt geotermikus fűtés. Mivel másfél éve fával és gázzal fűt a szolgáltató, az automatika hiánya miatt a fűtésszabályozás nem működik. Ráadásul a falak is vizesednek” – sorolta a HVG-nek az egyik lakó, Tóth Bálint Szilveszter.

A kifogásokra Csiki-Bege azzal reagált, hogy a lakásoknak nincs szerkezeti problémájuk, a némely házon tapasztalható vizesedést – amely szerinte a különösen csapadékos tél miatt alakult ki – pedig egyetlen ház kivételével már mindenütt kijavították. Ami pedig a geotermikus fűtést illeti, azt szerinte csak a lakópark teljes felépítése után volna célszerű beüzemeltetni. „A gáz- és fafűtés kényszermegoldás volt, de a lakók tudták, hogy egy fejlesztés alatt álló lakóparkba költöznek” – ad sajátos magyarázatot, ami aligha nyugtatja meg a lakókat.

A geotermikus lakópark különleges, egyedi ingatlanfejlesztés – állítja Horuczi György a PannErgy üzletfejlesztési igazgatója –, a technológiával a föld állandó hőmérsékletét használják fel fűtésre és hűtésre, így a lakók függetlenek maradnak a gázszolgáltatástól. Napcellával kombinálva, megtermeli a működéséhez szükséges áramot is. A beruházó számára elsősorban az üzemeltetés és a távhőszolgáltatás, nem pedig a házak felépítése a nagy üzlet, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségű lakást sikerül bekapcsolni a rendszerbe, e nélkül óriási lehet a veszteség – tette hozzá Horuczi  a HVG-nek.

A lakók ma már nyilvánvalónak tartják, hogy Csiki-Bege Lajos nem fogja életben fogja tartani a cégét még másfél évig, hogy bevezesse a geotermikus fűtést, és céltartalékot képezzen a garanciális költségekre. Attól tartanak, hogy a hároméves garanciális követelések is megszűnnek, mivel az üzemeltetési jogokat a GEOS Kft.-től Csiki-Bege másik cége, a CSB Immo Ingatlanfejlesztő és Üze-meltető Kft. vette át. Utóbbitól a GEOS felszámolása után nem lesz könnyű jogi úton kikényszeríteni a hibák kijavítását.

Csiki-Bege úgy véli, ő maga abban hibázott, hogy a projektbe nem kalkulálta be a válságot és az árfolyamveszteség kockázatát. „A bank több ponton szerződést szegett – ezt felelősséggel állíthatom. Ezen túl fel lehetne vetni a közös kockázat és az együttes veszteségvállalás kérdését, hiszen az adott üzletre közösen szerződtünk, és a veszteséget külső körülmények okozták. Finanszírozóink számára azonban természetesnek tűnik, hogy minden kockázatot és veszteséget a vállalkozó nyakába varrjanak” – mondta. Ami pedig a lakók kifogásait illeti, egyrészt kifogásolja, hogy „bolhából elefántot csinálnak”, hiszen a geotermikus hőközpont nem garanciális kötelesség, másrészt megérti őket, mert a távfűtés hiányában újabb beruházásra kényszerültek.

Időközben a veresegyházi polgármester, Pásztor Béla jelezte: a város a következő fűtési szezonra termálvíz bevezetésével meg tudja oldani a fűtést és a melegvíz-ellátást – a jelenlegi árszint mellett. Erre azonban a jelek szerint legfeljebb egy lakó tartana igényt, mivel a többiek már elkezdték alternatív fűtés bevezetését. Ők a már kiépített fűtési rendszerre csatlakoznak rá: egy lakó a kertben felállított hőszivattyúval, a többiek a falakon belül beüzemelt gázkazánnal.