Egy fiatal házaspár gyerekkel jelentkezett albérlőnek, akik kezdetben nagyon szimpatikusak voltak – meséli egy budapesti olvasónk, akinek egy ismerőse ajánlotta a fiatal párt a figyelmébe. Az albérlők az első három hónapban pontosan fizették a számlákat és a bérleti díjat, ám nyár elején fizetési haladékot kértek. Majd a téli szezon közepén fizetés nélkül távoztak.

Később kiderült: a lakásban 8-10-en laktak és lomtalanításból származó kanapékkal zsúfolták tele a lakást. Közvetlenül a távozásuk előtt egy rendőrségi idézés is érkezett az albérlő férfi nevére. A lakást a „bérlők” teljesen leamortizálták: összefirkálták a falakat, felkarcolták a parkettát, széttörtét a komódot, összetörték a csempét és egy berúgott ajtó is maradt utánuk. Ráadásul ellopták a függönyöket, az étkészletet, és egy függőágyat is. A kifizetetlen közmű-, telefon-, és közös költségszámlák 200 ezer forintot tettek ki.

A tulajdonosnak összesen – beleértve az elmaradt hasznot, az okozott kárt és a kifizetetlen számlákat – 400 ezer forintos kárt okoztak az albérlők fél év alatt. Eddig 100 ezer forintba került a lakás helyreállítása: a festés, a fürdőszoba rekonstrukció, a zárcsere.

Képünk illusztráció.

Hogyan lehet mindezt megelőzni?

Olvasónk elismerte: nem ellenőrizte havonta a számlákat, mert megbízott a fiatal párban. Bár az albérlet bizalmi kérdés, a számlák elhanyagolása a legnagyobb hiba – mondja Magi Balázs, a CDC ingatlan tanácsadója. A közműszámlákat és bérleti díjat rendszeresen, előre egyeztetett időpontban, személyesen kell átvenni és lekönyvelni - mondja. Ha bérleti díj haladékot kér az albérlő, akkor meg lehet állapodni vele, hogy átmenetileg a kaucióból történjen a fizetés. A közös költség és közüzemi számlák fizetéséhez azonban minden körülmények között ragaszkodjunk.

Sokan azt a megoldást választják, hogy átíratják a közműveket az albérlő nevére, ami teljesen legális. Ehhez mindössze egy lakásbérleti szerződésre és egy tulajdonosi beleegyezésre van szükség. Az ELMÜ részéről Boros Norbert kommunikációs vezető elmondta: a tartozást innentől kezdve az albérlőn hajtják be, a tulajdonos pedig – egy új szerződés alapján – csak a saját fogyasztásáért fizet. Az átírás hátránya, hogy a tulajdonos menet közben nem tilthatja le a szolgáltatást, viszont bármikor kérheti, hogy vele új szerződést kössön a szolgáltató.

null

A pereskedés több évig húzódhat

Az a tapasztalatom, hogy ha gond van, a pereskedésbe egy bizonyos értékhatár alatt nem mennek bele az ügyfelek - állítja egy névtelenséget kérő ügyvéd szakértőnk. A jogerős ítéletig több év eltelhet, a végrehajtás bizonytalan. Összességében 30-50 ezer forint alatt nem érdemes perelni, mert a járulékos költségek - bíróságra járás, papírok beszerzése - több időt és energiát emészt fel, mint amennyi pénzt az eljárásból évekkel később ténylegesen viszontlát a tulajdonos. Más kérdés, hogy éppen ezt használják ki a csaló albérlők - ezért akinek fontos, hogy mást ne károsítson meg a csaló, tegyen büntető feljelentést.

Sokan azért nem fordulnak bíróságra, mert attól tartanak, hogy kiderül: nem fizettek személyi jövedelemadót az APEH-nek a lakásbérbeadás után. Az illegális lakásbérletre nem lehet polgárjogi igényt alapozni. Az ügyvéd ezért azt hangsúlyozza: minden esetben kössünk lakásbérleti szerződést!

Ha nincs írásbeli szerződés, a bérlőt akkor is igen erős jogosítványok illetik meg a tulajdonossal szemben. Például a birtokvédelem alapján lecserélheti a zárat. Ilyenkor egyszerűen nincs mit tenni: a tulajdonosnak fel kell törnie a lakását, és kiüríteni az albérlő tárgyait. Lehetőleg akkor, amikor a bérlő nem tartózkodik a lakásban.