Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Két év alatt háromszorosára nőtt a késedelmes hitelek állománya Magyarországon és a következő hónapokban ennek további növekedése várható. A különböző okokból teljesen reménytelen helyzetbe kerülő hitelek száma legalább 100 ezer, vagyis ennyi háztartás/család már az újratárgyalt hiteleiket sem tudja visszafizetni és legalább 30 napos késedelembe esett.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) a nyári elemzés után most télen is elvégezte a nem-teljesítő hitelekre vonatkozó felmérését. Ebből kiderül, hogy a lakossági hitelezés minden részterületén folyamatosan romlik a hitelportfólió helyzete. A legjobban a fedezet nélküli forint hitelek (áruhitel, személyi kölcsön)-aránya emelkedett, de például az ingatlan szektort érintő deviza alapú jelzáloghiteleké is 10 százalék fölé nőtt a januári 7-8 százalék után.
Kapcsolódó cikkek:
- Brutálisan nőhet a THM januártól
- Ki fizet nagyobb hitel: Orbán, Gyurcsány vagy Kósa?
- Megmentő lesz a lakástakarék?
Sokat mondó, hogy az újratárgyalt hitelek növekvő ütemben válnak újra késedelmessé, s ez szintén a nem-teljesítő hitelek szaporodását vetíti előre. A harmadik negyedévben az újratárgyalt jelzáloghitelek közel egyharmada 30 napon túli késedelembe esett.
A helyzet tovább romolhat itt, hiszen az újratárgyalt hitelek közel félénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési időszak. Az okok között a tartós munkanélküliség és a forint gyengülő árfolyama a két legfontosabb, egyiknél sem számíthatunk látványos, rövid távú javulásra. Ráadásul a késedelembe esett ügyfelek egyre nagyobb arányban kerülnek ki a közepes vagy ennél magasabb jövedelmi kategóriából, vagyis a jövedelem mind nagyobb hányadát kell a törlesztésekre fordítani.
„Semmilyen részletet nem ismerünk a kormányzatnak a hitelesek megsegítésére tervezett konkrét elképzeléseiből. Maga a beharangozott Nemzeti Eszközkezelő sem állt fel, s még megbecsülni sem tudjuk, hogy ez a problémás hitelfelvevőknek mekkora hányadát tudja úgymond megmenteni, ha tényleg megszületik és működni kezd.” – válaszolta lapunk kérdésére Bunna Gyula, a PwC igazgatója.
A társaság szerint a bankszektor ugyanúgy érdekelt a nem-teljesítő hitelek ügyének rendezésében, mint maguk az adósok. Nem tart ugyanakkor attól, hogy a bankrendszert súlyosan megrázná, ha még évekig hurcolná magával ezt a problémahalmazt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a vizsgált, igen súlyos helyzetben lévő országok esetében a nem-teljesítő hitelek aránya 25-30 százalék, tehát 2,5-háromszorosa a magyarországinak.
A PwC igazgatója szerint a nem teljesítő hitelek problémakörének megoldásához "egy transzparens és szakmai alapokon nyugvó módszer kialakítására lenne szükség, amely szociális érveket is figyelembe vesz, és valóban magában hordozza a megoldás lehetőségét mind a hitelezők, mind a bajba jutottak számára".
