Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
„A jelenlegi helyzet alapján nem egységes távhőár megállapításában gondolkodunk, hanem mintegy 650 egyedi díj megállapítására kell majd sort keríteni” - mondta Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár Győrben. A nyugati megyeszékhelyt kivételként említve úgy fogalmazott: a legtöbb esetben átláthatatlan, pazarló és fölösleges költségelemeket tartalmazó árszerkezet alakult ki a közel száz távfűtött településen. A rendszer átalakításának példájaként a gázár-képlet múlt év végi módosítását említette.
Bencsik elmondta: a 12,5 milliárdos keretösszegből közel 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás juthat a megyébe; a 45 százalékos pályázati forráshányaddal számolva ez összesen mintegy 23 ezer lakást jelent, ebből hatszáznál több Győrben újulhat meg.
Az államtitkár hangsúlyozta: a távfűtéses lakásban élők fűtési szempontból a legkiszolgáltatottabbak, hiszen még az otthonok elenyésző hányadában van lehetőség a szobánkénti, egyedi fűtésszabályozásra. Eközben az így fűtők éves négyzetméterenkénti költsége 4 200 forint, ami másfélszerese az átlagnak. Ezért is született döntés a távhő hatósági árassá tételéről.
A panel rehabilitáció alapkérdése – kiváltani vagy korszerűsíteni a távfűtést – szorosan összefügg a távhőpiac hosszú távú átalakításának kérdéseivel. Bár az energiapiac önmagában rendkívül összetett rendszer, a kötelező átvételi tarifa (kát) körül fellángolt újabb politikai vita mintha felülírná a hosszú távú, komplex megközelítést. Ismert: a kapcsolt KÁT még két évig él, utána egy részleteiben kevéssé ismert támogatási rendszer váltja. Egyelőre nem világos tehát, hogy a panel rehabilitációban a kormány milyen szerepet szán a hazai szeles, napenergiás, energiafüves vagy geotermiás erőműveknek. Nem is beszélve a hőszigeteléssel, energiatakarékos felújítással foglalkozó társaságok helyzetbe hozásáról.
