szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A lakosság körében a tervek között kiemelten szerepel az energiatakarékos korszerűsítés.

A lakosság körében a tervek között kiemelten szerepel az energiatakarékos korszerűsítés. A lakosság hitelfelvételi terveit az óvatos eladósodás jellemzi, s minimális havi hiteltörlesztőket vállalnának a családok, ezzel együtt nő az önerő szerepe az ingatlancélú beruházások megvalósításában.

Lakáscélú megtakarítások

Rövidtávon, azaz a következő 1-2 éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat - derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató közös felméréséből. Összességében azonban ennél nagyobb azok aránya - a lakosság 32 százaléka -, akiknek van lakáscélra gyűjtött megtakarítása.

A teljes felmérésben a válaszadók 12 százaléka nyilatkozta, hogy ingatlancélra félretett pénzét bankbetétben, 11 százalék lakás-előtakarékossági betétben tartja - ez megegyezik a két piaci szereplő ügyfélszáma alapján számított piaci penetrációval -, míg 6 százalék egyéb értékpapírban, 3 százalék pedig állampapírban gyűjti.

A lakáscélú beruházást tervező 22 százalékon belül azonban magasabb - 17 százalék - azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékosság segítségével 1-2 éven belül ingatlan beruházást fontolgatnak. Ugyanakkor még azok 9 százalékának is van lakás-előtakarékossági szerződése, vagy más megtakarítása, akik rövidtávon nem hajtanának végre ingatlancélú beruházásokat.

A lakosság energiatakarékos korszerűsítésekbe fogna

Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjaik feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésében. A megkérdezettek 14 százaléka - ez képviselte a legnagyobb arányt - energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe. A kutatás rámutat, a férfiak magasabb arányban terveznek ingatlancélú beruházásokat, mint a nők.

Tervezett beruházási összeg

A lakáscélú beruházást tervezők között a többség - 72 százalék - kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik. Közepes nagyságú összeget szán erre a célra 17 százalék, míg a nagynak tekinthető, 10 millió Ft feletti összeg elköltését a beruházást tervezők csupán 10 százaléka vállalna. (Egy százalék még nem tudja, mennyit költene ingatlanra.)

A lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat 1-2 éven belül, közülük azonban csak 31 százalékuk akarja ezt kisebb-nagyobb részben hitelfelvételből megoldani (Ez a teljes lakosság csupán 6,7 százaléka.). A lakáscélú beruházást tervezők 57 százaléka elutasítja a hitelfelvételt, 12 százalékuk pedig még nem tudja, felvenne-e kölcsönt tervei megvalósításához. Azaz a lakossági lakáshitel felvételi kedv még nem tért vissza. A hitelfelvételben gondolkodók körében a többség a lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből. A mintában a hitelt felvenni kívánók átlagosan a szükséges összeg 45 százalékát finanszíroznák hitelből. Mindez rámutat, hogy a lakosság finanszírozási terveiben ismét jelentős szerepet kapott, s korábbiakhoz képest nőtt az önerő szerepe.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
ingatlanmenedzser.hu Ingatlan

Jön az energiatermelő ablak

A queenslandi Műszaki Egyetem kutatói nemrég jelentették be, hogy előállították a „Dyesol-t,(DSC) vagyis egy olyan...