Politikai kockázat Magyarországon?

Komoly hőellátási problémákat és a megújuló energiákat alkalmazó projektek visszaesését vizionálja a szakma a KÁT (kötelező áramátvételi törvény) megváltoztatása miatt.

Ennek következményeként a KÁT körüli bizonytalanságokra hivatkozva már induló biogáz projektek finanszírozását vonta vissza nemrég egy bank. Az OGH Hírügynökség kérdésére válaszolva a piacon levő több beruházó is megerősítette, a politikai döntéshozók részéről mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról.

AP

A KÁT megszűnésével annyi biztos, hogy a földgáz alapon kapcsoltan – és így jogilag megújulónak deklarált – áramot termelők július 1-jétől elesnek a villamos energia árának támogatásától. Mivel tavaly csak az év első félévét tekintve a KÁT 67 százalékát nem alternatív projektre használták, hanem földgáz felhasználásával termeltek dotált áramot, jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú támogatásának szükségessége. A KÁT megszűnése miatt a hazánkban tevékenykedő, biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel ebben az évben már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása.

Kapitány Tibor, a gts4energy GmbH ügyvezetője az OGH Hírügynökségnek elmondta, hogy információik szerint a német, osztrák, cseh mintára változtatnák meg a KÁT törvényt. „Ez jó irány, mivel az árképzésnél meg kell különböztetni az üzemek nagyságát, hőhasznosítását, alapanyag-felhasználását és a környezetbe való beilleszkedését. Nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi KÁT július 1-vel való megszűnése miatt a bankok a kormány döntéséig nem, vagy minimális részben hajlandók a projekteket finanszírozni. Mielőbbi politikai megerősítésre vár a szakma, hogy milyen irányba fog mutatni a jövőbeni KÁT, vagy ami helyette bevezetésre kerül. Ez idő alatt az elindult vagy folyamatban lévő projektek megállnak, továbbá az engedélyek és  támogatások érvényüket vesztik illetve veszthetik.”