Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az fn.hu-nak adott interjúban arról beszélt: a kormány nem egyeztetett az MNB-vel az ötpontos akcióterv készítésekor, holott "a jegybankban megítélésem szerint van olyan tudás, ami hasznára válhatott volna a csomag készítőinek".
A jegybankelnök az interjúban megerősítette azt a korábbi jegybanki véleményt, miszerint az egyik legfontosabb aggodalmuk a csomaggal kapcsolatban az, hogy az árfolyamrögzítés hamis biztonságérzetet kelt. " Jó lenne elkerülni, hogy az emberek azt gondolják, levették a vállukról az árfolyamkockázatot" – fogalmazott.
Ha a fix árfolyamos időszak során, illetve 2014 év vége után is a mostanihoz hasonló lesz a svájci frank árfolyama, "akkor egy átlagadós a mostani, tehát a csökkentést megelőző törlesztőrészlethez képest durván 7 százalékkal, a 2011 és 2014 közötti csökkentett törlesztőrészlethez képest pedig 30 százalékkal kell, hogy többet fizessen 2015-től" – figyelmeztetett az MNB elnöke.
Elismerte ugyanakkor Simor, hogy aki most a fizetésképtelenség határán van, vagy már nem tud fizetni, "annak nem nagyon van más választása, mint hogy könnyítést kérjen". Szerinte ugyanakkor a bankoknak a moratórium feloldása után sem lesz érdekük a tömeges kilakoltatás, mert nem ingatlantulajdonosok akarnak lenni, hanem azt akarják, hogy az ügyfél törlesszen. A moratórium fenntartása mégis kockázatos, mert egész jelzálog-hitelezés működőképességét megkérdőjelezi, ha hosszú távon nincs elvi lehetőség sem a kilakoltatásra.
