A King’s City projekt tulajdonosa, a Vigotop Limited (Vigotop) nemzetközi választottbírósághoz fordul - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben. A cég a Világbank Washington DC-ben székelő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordul, a Ciprusi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya által a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről kötött egyezmény alapján.

A megakaszinó tervezett helyszíne Sukorón

Az új magyar Kormány 2010-ben történt hivatalba lépése óta a Vigotop képviselői számos alkalommal sikertelenül kíséreltek meg találkozót kérni a Kormány képviselőitől a King’s City projekt jövőjének megvitatása céljából - áll a közleményben.

Miután a másik fél többször elutasította az egyeztetésekre irányuló kéréseit, a Vigotop 2011. január 17-án már azzal kereste meg a Magyar Köztársaságot, hogy az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően tárgyaljanak a helyzet békés megoldásáról.

Arra is tekintettel, hogy a Magyar Köztársaság képviselői folyamatosan elzárkóztak a vita megoldására kezdeményezett tárgyalásoktól, a Vigotop 2011. július 18-án az ICSID-hez fordult a vita nemzetközi választottbíráskodás keretében történő rendezése érdekében.

Mit jelent a kereset?

A Vigotop elődje a KC Bidding koncessziós szerződést kötött a magyar állammal. Ez egy rendkívül erős garanciát jelent a cég számára. Egyelőre azonban nem tudni, hogy él-e még ez a szerződés, vagy azt már felbontotta-e és milyen indokkal a magyar állam. Egy biztos: a nemzetközi választottbíróság ítélete kötelező a felekre nézve. Egy Magyarországra kedvezőtlen döntés szerint akár az is elképzelhető, hogy az államnak Sukorón kell kijelölnie a megépítendő kaszinó helyszínét - úgy ahogy a beruházó cég ezt szeretné.

Ismert: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több vezetője ellen is rendőrségi vizsgálat folyik a sukorói kaszinó-beruházás előkészítése miatt. Tátrai Miklóst a sukorói ügyben hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Az eljárás jelenlegi adatai szerint az MNV volt vezérigazgató és Császy Zsolt, akkori értékesítési igazgató olyan szerződést hagyott jóvá, amely miatt 1 milliárd 327 millió forint kár érte a magyar államot. Mindkettőjük előzetes letartóztatását december közepén szüntették meg.