A vád szerint több száz milliós vesztegetési pénzekért mélyen áron alul eladott önkormányzati ingatlanokkal összefüggésben a vevői oldalon több ügyvéd, jogász is felbukkant az ügyben, közülük kettő Nagy György és Polivodáné Dolinay Eszter a nyomozás során még gyanúsítottja volt az eljárásnak, ám miután másokra terhelő vallomásokat tett, tanúvá válhatott.

Nagy György az ügyészség és saját bevallása szerint is ingatlanonként 20-30 milliós vesztegetési pénzeket adott át Gál György elsőrendű vádlottnak, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottsága SZDSZ-es elnökének, Dolinay pedig a külföldi nagybefektetők jogi képviselőjeként járt el. A harmadik ügyvéd, Vilmányi Ágnes, aki Nagy megbízásából járt el a vádbeli ingatlanpanamáknál, és sajtóhírek szerint a Hunvald-ügyben tett terhelő tanúvallomása nem független egy másik ellene folyamatban volt büntetőeljárás, illetve előzetes letartóztatás megszűnésétől.

Csütörtökön Vilmányi arról beszélt, hogy Nagy Györgytől négyszemközt, illetve az ügy egyes vádlottjainak jelenlétében is hallott arról, hogy önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítéséért cserébe kenőpénzt fizetett önkormányzati vezetőknek, nevezetesen Gálnak ingatlanonként több tízmilliót, Hunvaldnak pedig 100 milliós nagyságrendben. Nagy azonban a korábbi bírósági tárgyalásokon is csupán Gált nevesítette, és csütörtökön is azt hangsúlyozta, hogy Hunvald megvesztegetését soha sehol nem állította. Nagy és Vilmányi szembesítése eredménytelen maradt. 

További sorozatos eredménytelen szembesítések voltak a csütörtöki tárgyaláson akkor, amikor a többi, ingatlanügyleteket részben finanszírozó vádlott sem emlékezett mindenre, mint ahogy ellentmondtak Vilmányinak a tekintetben is, hogy volt-e olyan beszélgetés, melyen Nagy szemére hányták, hogy a neki, mint közvetítőnek adott, a megvesztegetni kívánt önkormányzati vezetőknek szánt kenőpénzekből Nagy nem adott át mindent, hanem megtartotta magának.  

Vilmányi állította, hogy Nagy és egyes vádlottak a jelenlétében beszélgettek, vitatkoztak arról: megvesztegetni kívánt önkormányzati vezetők kevesebb kenőpénzről beszéltek nekik, mint amennyit Nagy kapott tőlük azért, hogy az önkormányzati vezetőknek átadja. Ezzel kapcsolatban Néder Zoltán ötödrendű vádlott  - szintén ügyvéd - megjegyezte: sok mindent gondolhatnak róla, de senki nem tarthatja olyan ostobának, hogy bemegy az önkormányzathoz megkérdezni, mennyi vesztegetési pénzt kaptak Nagytól. Az pedig még inkább elképzelhetetlen, hogy erre az önkormányzatnál elmondják neki, mennyi vesztegetési pénzt vettek át. 

Néder visszautasította azt is, hogy valaha mondott olyat: az önkormányzati ingatlanügyletek "sikerre vannak ítélve", mert az önkormányzati vezetőkkel már megállapodtak az ingatlanok akár törvénybe ütköző módon történő "kihozásáról".  Nagy pedig kijelentette, hogy bár voltak elszámolási vitái egyes vádlottakkal, a vesztegetési pénzek átadását egyedül intézte, és üzlettársait nem avatta be azok konkrét részleteibe. Az előző tárgyaláson Nagy és Dolinay között voltak eredménytelen szembesítések azzal kapcsolatban, hogy beszélt-e Nagy a vesztegetési pénzek konkrét összegéről, illetve forrásáról Dolinaynak.

A csütörtöki tárgyaláson ugyanakkor arra is merültek fel adatok, hogy az ingatlanügyletekkel kapcsolatba kerülők számára nyilvánvaló volt milyen jó üzletről van szó, mennyire megéri ebből részesedni. Egyes vallomások szerint Dolinay összeveszett Naggyal azért, hogy résztulajdonos lehessen az egyik vádbeli ingatlanban, Vilmányi pedig üzletrészt szerzett a vádbeli cselekményekkel összefüggően. Bár ez utóbbiról Vilmányi azt állította, hogy kényszerítették az üzletrészszerzésre, ezzel szemben több vádlott arról beszélt, hogy Vilmányi csalárd módon jutott az üzletrészhez. 

A csütörtöki tárgyaláson felmerült az is, hogy esetenként 10 milliós nagyságrendű reprezentációs-, illetve marketingkiadások tűntek fel a vádbeli ingatlanügyletekkel kapcsolatos iratokban, holott azokat pályáztatás nélkül adták el jó előre kiválasztott befektetőknek. A vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül jóval a piaci ár alatt történő értékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gálnak juttatta a vételi ajánlatokat, majd az összesen 366 millió forintnyi vesztegetési pénzt. Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. Gál, Hunvald és a további 23 vádlott többsége az eljárás során javarészt tagadta bűnösségét. A büntetőper pénteken tanúmeghallgatásokkal folytatódik a Fővárosi Bíróságon.