Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Forróbb nyarakat és durva hideghullámokat hoz a klímaváltozás. Bár a szélsőséges időjárás ellen a kiemelkedően energiatakarékos passzív házak jelentik a legjobb védelmet, utólagos átalakításokkal a már álló házaknál is jelentős spórolást lehet elérni.
Vastagabb szigetelések, okos fűtés- és szellőzési rendszerek, valamint jól szigetelő nyílászárók – ezek azok az elemek, amelyekkel a lakások és a családi házak az egyre durvuló globális klímaváltozás körülményei között is élhetőek maradnak. S közben csökkennek a fenntartási költségek is: egy integrált felújítással 60-75 százalékos rezsicsökkentés érhető el, ami – az átlagos 400-600 ezer forintos éves kiadást figyelembe véve – minden évben több százezer forintos megtakarítást jelent.
Jusson szigetelés mindenhova
Az extrém időjárás elleni védekezés és a spórolás talán legfontosabb frontja a szigetelés. „A forróság ellen kétféle módon lehet védekezni: a jó szigeteléssel, illetve a klímával, utóbbi hatékonyságát akár 30-40 százalékkal is megemelheti a falak megvastagítása. De csak akkor, ha teljes a védelem: hiába szigeteljük le a falakat, ha nem foglalkozunk a lábazattal vagy a tetővel. Azt szoktuk javasolni ügyfeleinknek, ha nincs keretük a pincétől a tetőig való szigetelésre, akkor válasszanak inkább a tervezettnél vékonyabb hőszigetelést a falakra, és a kettő árkülönbözetéből csináltassák meg a lábazatot és a tetőt” – mondta a HVG-nek Kerti Gábor, a homlokzatihoszigeteles.hu nevű vállalkozás tulajdonosa.
Ahogy forrósodnak a nyarak, úgy vastagodik a szigetelés is: manapság a 15 centiméteres a javasolt vastagság, korábban még tíz centiméteres volt. A homlokzat bevonására leginkább polisztirolt (EPS), grafitos habosított lapot, vagy kőzetgyapotot használnak. A legolcsóbb az EPS, ennél hatékonyabb a grafitos lap, míg a legjobb – amely átereszti a párát, és véd a tűz ellen is – a kőzetgyapot, ám ez egyben a legdrágább is. A szakértők szerint a 120 négyzetméter külső falfelületű „Kádár-kocka” utólagos hőszigetelése anyagtól függően 900 ezertől 1,5 millió forintba kerül – ebből 150 ezer forint jut a lábazatra – s ebben már benne van a munkadíj és a felület színezése is. A munkálatok egy átlagos családi ház esetében másfél hétig tartanak.
Mi éri meg?
A tetőszigetelésben komoly változások várhatóak: jelenleg az üveggyapot és a kőzetgyapot a legelterjedtebb anyag, ám hamarosan átveszi az elsőséget a géppel befújt purhab: az utóbbi amellett, hogy öntartó, tíz év múlva is megtartja a vastagságát, és hőszigetelő képességét. Ebből egy négyzetméter bevonása 4000 forintba kerül, csaknem kétszer annyiba, mint a hagyományos, saját súlyuk alatt roskadó alapanyagok esetében, viszont a minősége is sokkal jobb, mint a gyapoté.
A fűtési költségekből mintegy harminc százalékot lefaragó hőszigetelést viszont csak akkor érdemes megújítani, ha a lakásban, vagy a családi házban már kicserélték a nyílászárókat és kijavították a tetőt. „Az is nagyon fontos, hogy a falak ne vizesedjenek, a szivárgást mindenképpen meg kell szüntetni, hogy elejét lehessen venni a penészedésnek” – hangsúlyozta Kerti Gábor. A jól szigetelt házak – még ha a lakók egy része ódzkodik is attól, hogy egy becsomagolt műanyagdobozban éljen – nem penészednek, ha rendszeresen, naponta legalább kétszer kiszellőztetik a helyiségeket.
Gépészet
A szigetelés és a nyílászárók cseréje mellett a gépészeti elemek is kulcsfontosságúak. Egy jó kondenzációs kazánnal további 10-15 százalékos lehet levenni a fűtési számlából, különösen akkor, ha a fűtési rendszernek része a tanítható, vagy programozható termosztát: a lakást csak akkor fűtik, amikor a lakók otthon vannak, s a hőmérsékletet a termosztát automatikusan csökkenti az éjszakai órákban. Az árnyékolók és redőnyök is hasznot hoznak: ha az 50-60 fokra felmelegedő, napsütötte falszakaszokon lévő ablakokon nem dől be a meleg, akkor légkondicionáló nélkül is elviselhető marad a beltéri hőmérséklet. A szakértők szerint hosszabb távon az okos házaké a jövő, azoké, ahol a fűtést, a hűtést és az árnyékolást is meg lehet oldani távirányítással.
Az ajtók és ablakok cseréje, illetve a fűtési és hűtési rendszer korszerűsítése egy-egy átlagos családi ház esetében 1-1 millió forintnyi összegbe kerül, így egy-egy otthon modernizálása 3-3,5 millió forintba kerül. A befektetett összeg egy évtized alatt térül meg, igaz, már a közbülső időszakban is komfortosabbá és élhetőbbé válik a családi otthon.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.