Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Forróbb nyarakat és durva hideghullámokat hoz a klímaváltozás. Bár a szélsőséges időjárás ellen a kiemelkedően energiatakarékos passzív házak jelentik a legjobb védelmet, utólagos átalakításokkal a már álló házaknál is jelentős spórolást lehet elérni.

Vastagabb szigetelések, okos fűtés- és szellőzési rendszerek, valamint jól szigetelő nyílászárók – ezek azok az elemek, amelyekkel a lakások és a családi házak az egyre durvuló globális klímaváltozás körülményei között is élhetőek maradnak. S közben csökkennek a fenntartási költségek is: egy integrált felújítással 60-75 százalékos rezsicsökkentés érhető el, ami – az átlagos 400-600 ezer forintos éves kiadást figyelembe véve – minden évben több százezer forintos megtakarítást jelent.

Jusson szigetelés mindenhova

Az extrém időjárás elleni védekezés és a spórolás talán legfontosabb frontja a szigetelés. „A forróság ellen kétféle módon lehet védekezni: a jó szigeteléssel, illetve a klímával, utóbbi hatékonyságát akár 30-40 százalékkal is megemelheti a falak megvastagítása. De csak akkor, ha teljes a védelem: hiába szigeteljük le a falakat, ha nem foglalkozunk a lábazattal vagy a tetővel. Azt szoktuk javasolni ügyfeleinknek, ha nincs keretük a pincétől a tetőig való szigetelésre, akkor válasszanak inkább a tervezettnél vékonyabb hőszigetelést a falakra, és a kettő árkülönbözetéből csináltassák meg a lábazatot és a tetőt” – mondta a HVG-nek Kerti Gábor, a homlokzatihoszigeteles.hu nevű vállalkozás tulajdonosa.

©

Ahogy forrósodnak a nyarak, úgy vastagodik a szigetelés is: manapság a 15 centiméteres a javasolt vastagság, korábban még tíz centiméteres volt. A homlokzat bevonására leginkább polisztirolt (EPS), grafitos habosított lapot, vagy kőzetgyapotot használnak. A legolcsóbb az EPS, ennél hatékonyabb a grafitos lap, míg a legjobb – amely átereszti a párát, és véd a tűz ellen is – a kőzetgyapot, ám ez egyben a legdrágább is. A szakértők szerint a 120 négyzetméter külső falfelületű „Kádár-kocka” utólagos hőszigetelése anyagtól függően 900 ezertől 1,5 millió forintba kerül – ebből 150 ezer forint jut a lábazatra – s ebben már benne van a munkadíj és a felület színezése is. A munkálatok egy átlagos családi ház esetében másfél hétig tartanak.

Mi éri meg?

A tetőszigetelésben komoly változások várhatóak: jelenleg az üveggyapot és a kőzetgyapot a legelterjedtebb anyag, ám hamarosan átveszi az elsőséget a géppel befújt purhab: az utóbbi amellett, hogy öntartó, tíz év múlva is megtartja a vastagságát, és hőszigetelő képességét. Ebből egy négyzetméter bevonása 4000 forintba kerül, csaknem kétszer annyiba, mint a hagyományos, saját súlyuk alatt roskadó alapanyagok esetében, viszont a minősége is sokkal jobb, mint a gyapoté.  

A fűtési költségekből mintegy harminc százalékot lefaragó hőszigetelést viszont csak akkor érdemes megújítani, ha a lakásban, vagy a családi házban már kicserélték a nyílászárókat és kijavították a tetőt. „Az is nagyon fontos, hogy a falak ne vizesedjenek, a szivárgást mindenképpen meg kell szüntetni, hogy elejét lehessen venni a penészedésnek” – hangsúlyozta Kerti Gábor. A jól szigetelt házak – még ha a lakók egy része ódzkodik is attól, hogy egy becsomagolt műanyagdobozban éljen – nem penészednek, ha rendszeresen, naponta legalább kétszer kiszellőztetik a helyiségeket.

©

Gépészet

A szigetelés és a nyílászárók cseréje mellett a gépészeti elemek is kulcsfontosságúak. Egy jó kondenzációs kazánnal további 10-15 százalékos lehet levenni a fűtési számlából, különösen akkor, ha a fűtési rendszernek része a tanítható, vagy programozható termosztát: a lakást csak akkor fűtik, amikor a lakók otthon vannak, s a hőmérsékletet a termosztát automatikusan csökkenti az éjszakai órákban. Az árnyékolók és redőnyök is hasznot hoznak: ha az 50-60 fokra felmelegedő, napsütötte falszakaszokon lévő ablakokon nem dől be a meleg, akkor légkondicionáló nélkül is elviselhető marad a beltéri hőmérséklet. A szakértők szerint hosszabb távon az okos házaké a jövő, azoké, ahol a fűtést, a hűtést és az árnyékolást is meg lehet oldani távirányítással.

Az ajtók és ablakok cseréje, illetve a fűtési és hűtési rendszer korszerűsítése egy-egy átlagos családi ház esetében 1-1 millió forintnyi összegbe kerül, így egy-egy otthon modernizálása 3-3,5 millió forintba kerül. A befektetett összeg egy évtized alatt térül meg, igaz, már a közbülső időszakban is komfortosabbá és élhetőbbé válik a családi otthon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!