Egyre többen kötnek közjegyző előtt lakásbérleti szerződést

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.

A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.

Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől – közölte a MOKK. A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.

A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor bírósági határozat alapján ingatlankiürítésre. A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el – hívja fel a figyelmet a MOKK.