A mai ünnepélyes alapkőletételen Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, és Tarlós István, Budapest főpolgármestere mondott beszédet. Tarlós István biztos benne, hogy lesz, akiknek majd nem tetszik az épület, és elmondta: a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció kapcsán már vétójoga lesz a fővárosnak, és felül fogják vizsgálni a magassági határt, melyet szerinte ebben az esetben "nem szakmai szempontok szerint" húztak meg. A főpolgámester bevallotta, hogy "tériszonyos", és nem rajong a magasházakért, de Budapest bizonyos pontjain – például Észak-Csepelen vagy az Árpád-híd pesti hídfőjénél – lehet létjogosultságuk. A főpolgármester arról is beszélt, hogy a BKK-val együtt már vizsgálják, a plusz 800, Kopaszi gátra tartó személyautó hogyan befolyásolja majd a környék forgalmát.

Fazekas IStván

Az irodaház – bármilyen nagy cégé – nem középület, így a közforgalmú kilátó több, például biztonságtechnikai kérdést is felvet. Hernádi Zsolt azonban az alapkőletételen megerősítette: lesz ilyen kilátó, sőt, az épület aljában is kialakítanak egy közforgalmú agorát is. Azt még nem tudja, belépődíjat szednek-e a látogatóktól, az épülethez való hozzáférésüket viszont mindenképpen garantálni kívánják. A beruházási értéket firtató kérdésre nem válaszolt érdemben, mint mondta, készültek ugyan becslések, de a pályáztatás előtt ezt nem hozzák nyilvánosságra. A MOL novemberben írja majd ki a közbeszerzést a szerkezetkész állapot kivitelezésére.

Az építkezéshez kb. annyi acélt használnak fel, mint amennyi az Eiffel-toronyban van.

MOL

A MOL-székház a tervek szerint 98 ezer négyzetméteres lesz. Az 58 ezer négyzetméteres Telekom-székházat például 50 milliárdért húzták fel, azóta az árak elszálltak, a MOL-toronyház pedig nagyobb és magasabb is lesz, valamint egy sztárépítésziroda meglehetősen egyedi épületéről van szó, így minimum 100 milliárdos beruházási költség becsülhető. Ez a MOL éves profitjának kb. 40 százalékát tenné ki. Hernádi elmondta, kizárólag a MOL-forrásait fordítják a beruházásra, nincs állami segítség. A MOL az elkövetkező években 800 milliárd forintnyi fejlesztést tervez Magyarországon, a Campus mellett ebben benzinkutak, Fresh Cornerek és egyéb épületek is szerepelnek.

Ha a Campus elkészül, nemcsak a régi MOL-székház, hanem további 5-6, a MOL által használt épület ürül ki Budapesten. A régi székházat a csoport tervei szerint az egyetemváros közelsége miatt valószínűleg kollégiumként hasznosítják majd. Az új székházban senkinek - még a vezérigazgatónak - sem lesz saját íróasztala, és a vezetőség a megszokott hatodik emeleten dolgozik majd, a beosztottaknak engedve át a szebb kilátással bíró szinteket. A Campuson belül ötféle irodateret alakítanak ki, melyek a teljes koncentrációt biztosító, elzárt szobától a nyitott játszószobáig variálódnak.

A Campus jelentősége vitathatatlan, nemcsak mérete és városképformáló ereje, hanem a különleges építészeti megoldások miatt is.

Fővárosi döntés-előkészítési anyag

A magassági korlátról évtizedek óta komoly vita folyik. A Bazilika 96 méteres magassága mindig is sorvezetőként szolgált, és a hatályos szabályzat szerint Buda védett részein és a Hungária körúton belül maximum 30 méter, egyébként általában 55 méter a magassági korlát, így például a Várból szemlélve a Bazilika tornya továbbra is kiemelkedik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a külsőbb kerületekben a magassági korlátozás nem egységes, a Lágymányosi-öbölben például 65 méteres volt. Egyes szakemberek úgy gondolják, a magassági korlátok tovább emelkedhetnek, mások szerint minden eszközzel harcolni kellene ellene, mivel Budapesten bőven van hely a horizontális terjeszkedésre, és inkább a meglévő lakások és irodák korszerűsítése lenne észszerű.

Emlékeztetőül, az előző ciklusban Lázár János – aki Csányi Sándor MOL-alelnökkel híresen rossz viszonyt ápolt – többször is hangot adott annak, hogy ellenzi a székház tervezett magasságát. Az olajcég viszont rendületlenül azt kommunikálta, hogy 2021-re az eredeti terveknek megfelelően építik majd fel azt. A felhőkarcoló-tilalom értelmében a 65 méternél magasabb épületekre külön engedélyt kell kérni, és azok maximum 90 méteres magasságig nyúlhatnak. Ekkorát tervez egyébként a HB Reavis az Árpád-híd pesti hídfőjénél Agora néven, ahol a GTC szintén 90 méteresre tervezett irodaháza, a Twist júniusban már építési engedélyt is kapott. Arató György, a XIII. kerület főépítésze nemrég azt nyilatkozta, már a tervtanács elé került egy harmadik 90 méteres épület is, de a projekt egyelőre még titkos.

Gulyás Gergely végül augusztusban egy Kormányinfón árulta el, hogy a kormány három cégnek ajánlotta fel 90 méternél magasabb épület felhúzásának lehetőségét, a Richter, az OTP és a Mol közül azonban csak utóbbi kívánt élni vele – és zöld utat is kapott. Az alapkőletételen Hernádi és Tarlós egy időkapszulát helyeztek el a földbe, melybe egyebek között algyői olajat, egy 200 forintost és pálinkát is rejtettek.