Statisztikailag is megalapozottnak tűnik, hogy magasnak érezzük a magyar, főként a budapesti albérletárakat. Az Otthon Centrum által közreadott elemzés rámutat, a fővárosi albérletárak alapján Európa középmezőnyébe tartozunk. A legolcsóbban Ukrajnában és Fehéroroszországban érhető el egy kétszobás ingatlan, míg a kontinens pénzügyi központjaiban ennek tízszeresébe is kerülhet ugyanez. A hazai albérletárak a középmezőny alsó felébe pozicionálták Magyarországot.

A rangosabb európai fővárosokban 500-600 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül egy átlagos lakás havi bérleti díja: ebbe a körbe tartozik Amszterdam, Oslo vagy Koppenhága. Ugyanakkor Zürichben, Londonban és Párizsban ennél már csak drágábban lehet ingatlant bérelni. Ezekben a városokban egy átlagos kétszobás lakásért 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kell fizetni. Sőt: egy minőségi vagy egy ennél nagyobb alapterületű lakóingatlan bérleti díja havi egymillió forinttól indul.

Ezzel szemben Ukrajnában vagy Fehéroroszországban 60-70 ezer forintnyi díjért lehet kétszobás lakást bérelni. Országokon belül persze vannak regionális különbségek: Bécsben 200–300 ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy kétszobás lakásért, míg ugyanez Grazban vagy Linzben 25-30 százalékkal kedvezőbb havi bérleti díjért is elérhető.

Budapest mai albérletáraival az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A Varsóban vagy Prágában tapasztalható áraknál valamivel olcsóbb a magyar fővárosban lakást bérelni. Ennek megfelelően az V. kerületben egy 60 m2 körüli bérleményt 200 ezer forinttól 300 ezer forintig hirdetnek. Vidéken 100 ezer forint alatt is lehet kétszobás lakást bérelni.

Persze az árak mindig a bérekkel összevetve mondanak valamit. A keresetek rangsorában az EU-ban vásárlóerő-paritáson számolva az EU sereghajtó ötösébe tartozunk a KSH adatai alapján. Az Otthon Centrum elemzése nemcsak az EU-s államokat nézi, de az mindenképp tanulságos, hogy egy 6. kerületi bérlakás díja nagyobb mint egy ljubljanai, grazi vagy drezdai bérlakásé.