Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A szakemberek azt vizsgálták, miként segíti a háztetők "kifehérítését" célzó New York-i program Michael Bloomberg polgármester azon erőfeszítéseit, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentsék az amerikai megapoliszban az üvegházhatású gázok kibocsátását. Kimutatták, hogy 2011 nyarának legmelegebb napján New Yorkban a fehér tetők több mint 5 Celsius-fokkal hűvösebbek voltak, mint a hagyományos fekete színűek.
2011. július 22-én, amikor a hőhullám csúcsán a városban az elektromos energiafelhasználás rekord nagyságúra rúgott, a sötét, fényelnyelő tetők felületén 76 Celsius-fokot mértek, miközben a fehér tetők 5 fokkal kevesebbre hevültek. 2011 nyarának átlagát tekintve a fehér tető felületén mért csúcshőmérséklet több mint 6 fokkal kevesebb volt, mint a szokásos fekete tetőn - olvasható a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportálon közzétett tanulmányban.
A New York-i "hideg tető" programhoz hasonlóan a fehér tetők széleskörű elterjesztésével csökkenteni lehetne a városok hőmérsékletét, miközben áramot lehetne megspórolni, és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. - idézte a portál Stuart Graffint, a Kolumbia Egyetem szakemberét.
A városokban a hőmérséklet általában melegebb, mint a körülötte lévő területeken: az aszfalt, a sötét színű beton és téglaépületek, a fémszerkezetek több hőt nyelnek el, mint a környező erdős-mezős területek. Ezt a jelenséget nevezik városi hőszigetnek. New Yorkban a hőszigetnek jellegzetesebb hatása van: az éjszakai hőmérsékletet néhány fokkal emeli, ami elkerülhető lenne - állítja egy korábbi tanulmány.
A városok tetői általában a vízszigetelésükhöz használt szurok miatt feketék, mert ez az anyag képlékeny, és jobban idomul a tetők geometriájához. Ám klimatikai szempontból sokkal ésszerűbb világos, fehér tetőket építeni - mondta Graffin. A tanulmány társszerzője, a NASA tudósa, Cyntia Rosenzweig rámutatott arra, hogy a klímaváltozás a következő évtizedek növekvő problémája lesz. Miközben manapság nyaranta átlagosan 14 napon át mérnek 32 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet New Yorkban, néhány évtized múlva már átlagban 30 napon át lesz ilyen forróság.
