A 7 millió honkongiból csak 2,3 vallja magát kínaianak, a többiek inkább honkongi identitásúak. Peking nagy felháborodását váltotta ki a Hongkongi Egyetem minap közzétett tanulmánya, miszerint a Kína különleges igazgatású területén élőknek csupán egyharmada vallja magát kínainak - adta hírül a The Washington Post című amerikai napilap.

Az egyetem közvélemény-kutatási programját vezető professzor, Robert Csung arra volt kíváncsi, miként változott a helyiek identitása azóta, hogy 1997-ben a brit fennhatóság véget ért, és a régió visszakerült Peking uralma alá. A felmérés eredménye csak alátámasztotta azt az egyébként már érezhető tendenciát, hogy a hongkongiak egyre inkább elhatárolják magukat a szárazföldön élő honfitársaiktól.

A Kínán belüli "különleges közigazgatási régió" státusa - amellyel Hongkongon kívül csak Makaó rendelkezik - azt jelenti, hogy a több mint 260 szigetből álló területnek az "egy ország, két rendszer" elv értelmében többek között saját jogrendszere, pénzneme van, és a Kína többi részén ismeretlen kiváltságokat, például szólásszabadságot biztosít polgárainak.

A hongkongi és kínai identitás különbözőségére világított rá az egyik múlt hétvégén zajlott lakossági megmozdulás is. Vasárnap több száz hongkongi gyűlt össze az egyik Dolce&Gabbana butik előtt az ellen tiltakozva, hogy a luxusüzlet kedvezőbb bánásmódban részesítette a határon túlról érkezetteket, mint a helyieket.

Egy, a világhálóra tavaly felkerült, Hongkongban készült klipben "sáskának" gúnyolták a szárazföldi kínaiakat, akik "kiabálnak az éttermekben, szállodákban és üzletekben." A hongkongi sajtó az elmúlt hetekben pedig attól volt hangos, hogy a helyi egészségügyi rendszer már nem bírja azt a terhelést, amit a határon túlról érkező kínaiak jelentenek.

Számos kínai nő Hongkongba megy át szülni, hogy élvezze az ottani magas szintű orvosi ellátást és hasznot húzzon abból a szabályból, hogy a metropoliszban született gyermekek automatikusan letelepedési engedélyt kapnak. Az egyik újságcikk arra hívta fel a figyelmet, hogy múlt évben az előző évhez képest megháromszorozódott a gyermeküket hongkongi kórházakban világra hozó (szárazföldi) kínai nők száma.

A 7 millió lakosú Hongkong etnikai és kulturális szempontból ugyan teljes egészében kínai jelleget ölt, de a 156 éves brit uralom jelentősen átformálta a helyiek identitását. A brit gyarmati iga 1997-es lerázását követően ugyan erősödni kezdett a Kínához való kötődés, ami a 2008-as pekingi olimpia idején érte el tetőpontját, azóta azonban jelentősen alábbhagyott az anyaország iránti lelkesedés.

Csung múlt hónapban készített kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 63 százaléka elsősorban hongkongiként azonosította magát, és csupán 34 százalék volt azok aránya, akik először a kínai identitásukat hangsúlyozták. Az egykori brit gyarmat területén működő kínai összekötő iroda egyik illetékese a felmérésre reagálva egy rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: tekintettel arra, hogy jelenleg Hongkong Kína szerves részét képezi, teljesen értelmetlen és helytelen identitást firtató kérdést a lakosoknak szegezni.

A kutatást vezető egyetemi tanár egyhamar a kínai kommunista párthoz közel álló sajtóorgánumok kereszttüzébe került. A The China Daily állami tulajdonban lévő angol nyelvű napilap "ostobának" nevezte a felmérést, amelynek célja a hongkongi zavarkeltés. Egy hongkongi székhelyű, a kormány ellenőrzése alatt álló újság szerint külföldi érdekek állnak Csung kutatása mögött, a cikkíró a brit gyarmati uralmat egykor Hongkongban kiszolgáló tisztségviselőt, a brit titkosszolgálatnak kémkedő David Fordot sejti a háttérben.

"Nem is ismerem David Fordot, soha nem találkoztam vele" - reagált Csung az őt ért vádakra. A független hongkongi média Csung védelmére kelve szolidaritási tüntetést szervezett. A Ming Pao című újság szerint a pekingi vezetésnek Csung támadása helyett inkább fel kellene tennie a kérdést: vajon "miért hidegülnek el egyre jobban a hongkongiak Kínától?".