A tavaly márciusban Guínea, Sierra Leone és Libéria területén kitört ebolajárványban, a vírus eddig körülbelül 22 ezer embert fertőzött meg, és 8795 halálos áldozatot követelt. Az ebolát vizsgáló szakemberek több száz guineai fertőzött vérmintái alapján vizsgálják, hogy miként mutálódhatott a vírus.

Jelenleg úgy tűnik, visszaszorulóban van az ebola: 2014 júniusa óta most fordult elő először, hogy az egy hét alatt azonosított fertőzöttek száma száz alá csökkent. Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem professzora szerint azonban nem világos, hogy valóban kevesebb megbetegedés történt-e, vagy esetleg vannak fertőzöttek továbbra is, csak éppen tünetmentesnek tűnnek. „Mostanra már több olyan esettel is találkoztunk, amikor a fertőzött nem mutatott betegségre utaló tüneteket” – nyilatkozta Anavaj Sakuntabhai a BBC-nek.

A mutáció nem egy ismeretlen fogalom a vírusok történetében, az RNS-vírusok – mint amilyen a HIV, az influenza vagy maga az ebola – nagy hajlandóságot mutatnak a mutációra. A tudósok között elterjedt az a nézet is, hogy ha az ebolának több ideje lenne mutálódni az emberi testben, akkor az elméleti lehetőség adott rá, hogy előbb-utóbb a testnedveken túl, levegő útján is fertőzzön. A fertőző betegségek szakértője, David Heyman arra hívja fel a figyelmet, hogy a testnedvekkel terjedő vírusok közül eddig még egynél sem figyeltek meg olyan mutációt, mely az adott betegséget légi úton fertőzővé tette volna. „Persze, nem lehet megjósolni, hogy a levegőben is terjedni fog-e, lehet, hogy idővel fog” – tette hozzá.