"Azt tapasztaltam, hogy amikor felszedem a kutyapiszkot, kicsit hülyén néznek rám, de nem ám az utca embere, hanem a többi kutyás! Rá van írva az arcukra: meghülyültem? Bevallom kezdetben én sem szedtem fel, de elegem lett abból hogy folyton vagy a kutyám vagy én lépek bele" - olvasható az egyik fórumlátogató hozzászólása, amely jól tükrözi az ebtartók "fenntartásait" a kutyaürülék felszedésével szemben.

Könnyű belelépni. Forró nyom © kutya.hu

Este 7 óra, a XI. kerület egyik legszebb környékén, a Feneketlen tónál sétálva tíz kutya közül jó ha egy olyan akad,  amelyet pórázon vezet a gazdája, a kutyapiszok felszedésére alkalmas zacskót pedig empirikus vizsgálatom szerint aligha ismerik a kerületi ebtartók. A zöldövezetet elhagyva sem biztatóbb a helyzet, persze a parkoló autók között, járdaszélen megbújó kupacokat gyakorlottan kerülgető városlakónak már kifejlődött a hetedik érzéke, és többnyire megússza a biológiai eredetű taposóaknákat. De nem mindig.

Budapest egyre barnább a kutyapiszoktól – hangoztatta már nem egyszer Demszky Gábor főpolgármester is, aki legújabban a mikrocsipes regisztráció bevezetésében látja a megoldást, de szerinte ez csak országos szinten érné el hatását, és az sem titok, hogy igen sokba kerülne. "Kutyapiszok kérdésben még mindig él a hétköznapi szocializmus. A közös képviselőtől, házmestertől, az önkormányzattól, a közterület-fenntartótól, illetve az államtól várják szennyük eltakarítását" - fogalmazott a főpolgármester. Ez mindaddig aligha lesz másképp, amíg nem sikerül megváltoztatni a kutyatartók szemléletét.

Demszky mikrocsipes ötlete, miszerint ültessenek csipet minden kutyába a sógoroknál már megvalósult. Bécsben tavaly óta kötelező a kutyák azonosítása,  a tulajdonosnak negyven eurót - tízezer forintot - kell fizetnie azért, hogy házi kedvencébe beültessék a személyi adatait tartalmazó csipet.

"A kutya és macskatartók nem veszik komolyan házi kedvenceik által a közterületekre mért szennyezés súlyosságát, noha a felelős állattartáshoz hozzátartozik az is, hogy aki közterületen végezteti el kutyusával kis- és nagydolgait, feltakarítsa azt utána" - áll az Orpheus Állatvédő Egyesület nemrég megjelent közleményében. Az egyesület országos szinten számol: Magyarországon ma egymillió kutyát tartanak, s ha kutyánként naponta nyolc deka ürülék keletkezik, akkor ez napi 80 tonna kutyagumit jelent.

Budapesten a becslések szerint nagyjából 400 ezer kutya él - összehasonlításképpen: az alig kisebb Bécsben hatvanezer ebről tudnak -, naponta 32 tonna kutyapiszkot hagyva maguk után. A legfrissebb közvélemény kutatásokból is kiderül, a budapestiek az egyik legnagyobb problémának a kutyapiszkot tartják.

Egy biztos, a rendszerváltás óta egymást érték Budapesten a ürülékmentesítő akciók és tervek. Tavaly például a Fővárosi Közgyűlés 90 millió forintot osztott szét pályázat útján a nyertes kerületeknek. A pénzből az I., az V., a VII., a VIII., a IX., a XIII., illetve a XIX. kerület szervezetei és intézményei részesültek több százezer tisztasági készlet beszerzésére. Ugyanakkor ígérik, hogy több száz zacskóadagolót és kutyaürülék-tárolót helyeznek el az utcákon, több járdatakarító- és mosógépet állítanak üzembe, illetve számos kutyafuttatót alakítanak ki. A tervek szerint az idei fővárosi költségvetésből csaknem 300 millió forint jutna "közvetlen kutyapiszok-mentesítésre."

A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. is kiveszi részét a hadműveletben. A meglévőkön túl tavaly további száz utcai gyűjtőtartályt rakott ki a legszennyezettebb területeken, és csaknem hétezer ingyen tisztasági tasakot osztottak szét a kutyatulajdonosok között olyan kiemelt zöldterületeken, mint a Gellért-hegy, Tabán, Városliget, illetve a főútvonalakon. Szintén tavaly készült el a Szent István park melletti Duna-parti kutyafuttató végében a kutyavécé. Az ÁNTSZ által engedélyezett kutyaillemhely homokját háromnaponta tisztítják, a teljes almot csak havonta cserélik ki, ám kéthetente fertőtlenítik.

Továbbá kétféle kutyagumi-porszívó is járja Budapest utcáit, amelyek nem csak a járdán használhatók, hanem a parkoló autók közé is be tud férni. Egy biztos, az ÁNTSZ szerint a kutyaürülék nem veszélyes hulladék, a napsütés hatására 40-50 perc alatt elpusztulnak a benne lévő veszélyes baktériumok. Jelenleg a felszippantott hulladék egy 3,5-4  köbméteres zárt konténerbe kerül, s ha megtelik, az önkormányzat elszállítatja a dorogi szemétégetőbe.

DNS-teszt

Drezdában tudományos alapon próbálják rendezni a kutyagumi ügyet. A javaslat szerint adatbázist kellene létrehozni, amely a városban élő kutyák genetikai kódjait rögzíti. A kutyától nyálmintát vesznek, s ha közterületen kutyaürüléket találnak, a DNS-teszt alapján könnyen azonosítható a gazdája. A bírság 180-600 euró lenne, egy DNS-teszt költsége 75 euró. A javaslat beterjesztője szerint Drezdában, ahol 12500 kutyát tartanak nyilván, a költségek idővel megtérülnek, bár több ezer kóbor kutyán viszonylag nehéz lesz behajtani a büntetést. Tavaly egyébként Madrid is hasonló megoldással kísérletezet, de végül nem hozta létre az adatbázist sem.

Egységes nyilvántartásba vette volna a budapesti kutyákat az a tavaly év végére tervezett fővárosi rendelet, amely máig nem született meg. Az egységes rendelet megalkotása egyelőre nincs napirenden, a kérdést továbbra is a kerületek szabályozzák. Így a városrészek maguk döntik el, mit engednek, mit tiltanak és hogyan büntetnek.

A kerületi szabályozások közül egyelőre a józsefvárosi rendelet tűnik a legszigorúbbnak, miszerint a közterület-felügyelők tízezer forintra büntethetik azokat a kutyasétáltatókat, akik nem tudnak kislapátot és kis zacskót felmutatni. A bírság kifizetését megtagadó gazdi ellen akár szabálysértési eljárás is indítható, ami harmincezer forintos bírságot is jelenthet. Információnk szerint eddig harminc nemtörődöm kutyasétáltatót jelentett fel az éber közterület-felügyelet.

Budapesten eddig Erzsébetváros önkormányzata az első, amely kacérkodik a gondolattal, hogy a kerület háromezer kutyáját a bőrük alá beültetett csippel jelölné meg. Az eszköz rögzítené azt is, hogy be lett-e oltva az állat, illetve a gazda adatait is tartalmazná. Így büntetni lehet azokat, akik nem takarítják föl kutyájuk ürülékét. Igaz, az utóbbiakat elvileg már eddig is büntették, de csak elvétve folyik be bírság a kerületi kasszába. Noha az  önkormányzat feltett szándéka, hogyha bizonyíthatóvá válik a szabálysértés - mondjuk, az új rendszernek köszönhetően -, akár az önkormányzati szociális támogatásokból is ki lehetne zárni a renitens gazdit. A VII. kerületben egyébként már ahhoz is polgármesteri hivatali engedély kell, hogy valaki egynél több kutyát tarthasson a lakásában. A csip beültetésére pedig a  kerület vezetése azzal ösztönözné a kutyatulajdonosokat, hogy ingyen kapnák meg az eszközt.

Terézváros Picasso stílusát idéző festett kutyákkal küzd az ürülékek ellen. "Szeretem a kutyámat, szeretem a kerületemet, mindkettőért felelősséget érzek" - olvasható a VI. kerületben párizsi mintára elhelyezett táblácskákon. Terézváros valóban elszánt, ismert ebtartókat bevonva alapította meg az Intelligens Kutyatartók Klubját (IKK), amelyhez bárki csatlakozhat, ha vállalja a  társadalmi normák betartását, azaz hajlandó eltakarítani kutyája ürülékét. Emellett levélben keresik meg a helyi kutyásokat, a közterületek tisztántartása érdekében.

„Örömmel látom, sok kutyatulajdonos felszedi ebe után a piszkot, sőt még olyan is akad, aki vizes palackkal lelocsolja a ház oldalát, eltüntetve ezzel még a vizelet nyomait is” – írja egy XIII. kerületi kutyás fórumlátogató, aki elégedetlenségének is hangot ad, miszerint a Cézár Ház oldalában a kedvelt kutyasétáltató végén levő sárga tárolót hetekig nem ürítik. "Önkormányzatunk folyamatosan küzd a közterületeinket elborító kutyapiszok ellen – reagál öntudatosan a fórumlátogatók észrevételeire Dorogi Gabriella alpolgármester.  A közelmúltban öt járdatakarító gépet, a 19 kutyafuttatónak kijelölt területen pedig 38 darab gyűjtőedényt, illetve zacskót helyeztek el.

A Gondos Gazdi címmel indított kampány keretén belül a kerület vezetése látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy "otthagyni ciki, felszedni nem" szemléletváltással bevonja a lakókat a kutyaszar-mentesítő akcióba. 

Végül nézzünk egy külföldi példát. Angliában nem, vagy csak elvétve találni kutyagumit az úton. Ennek oka a szigorú szabályozás és a felvilágosító kampányok. Továbbá elég nagy visszatartó ereje van az 500 fontos (majdnem 200 ezer forint) pénzbírságnak és a buszmegállók oldalfalairól visszaköszönő, felnagyított kutyagumi fotójának a mellé társított szöveggel: "Ne higgy annak az embernek, aki azt mondja, hogy ez nem veszélyes hulladék."