Kerényi György © hvg.hu

A reformkörök megalakulásának 15. évfordulójáról megemlékező kecskeméti tanácskozáson, 2004. áprilisában hangzott el Gazsó Ferenc egyetemi tanár Irányváltást a társadalompolitikában! című dolgozata. Akkor jött voltaképpen létre a tagozat, amely ideológiai előzményének tekinti a 89-es reformkörös időszakot. „15 éve is létezett a vidék–Budapest, vagy plebejus népi-nemzeti–polgári irányzatok különbözősége, de az akkori helyzetben ez inkább színesítette és gazdagította a csoportosulást, semhogy gondot okozott volna” – emlékezik a múltra némi nosztalgiával Kerényi György.

A tagozat úgy véli, az indokoltnál nagyobbak a társadalmi csoportok közötti különbségek, az állami szerepvállalás körül sok a bizonytalanság. Különösen jellemző ez az oktatásra, pedig véleményük szerint ott lenne lehetőség a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kiegyenlítésére. A tagozat bírálja a neoliberális gazdaságpolitikát is, azt állítva, hogy „Magyarország ok nélkül túlteljesíti a talán nem is létező, ki tudja honnan (esetleg a multinacionális tőkecsoportoktól) származó elvárásokat. Nekünk nem a liberalizmussal, hanem a túlburjánzó, máshonnan rosszul adaptált és felülreprezentált neoliberális gazdaság- és társadalompolitikai gyakorlattal van vitánk, és némely párton belüli és kívüli csoportosulással, személyiséggel. Meggyőződésünk, hogy a liberális gazdaságpolitika nem mindenható, nem gyógyír minden bajra”– mondja a tagozati szóvivője. Mint hangsúlyozza, igyekeznek elősegíteni, hogy az MSZP korszerű, szociáldemokrata értékrenden alapuló pártként működjék.

Kerényi emlékeztetett arra a már-már elfeledett tényre, hogy a tagozatnak komoly része volt tavaly a kormányfőcsere előkészítésében. A kettős népszavazás kapcsán is különutas álláspontra helyezkedtek: míg a párt hivatalosan „nemre” szólította fel a szavazópolgárokat, a tagozat arra kérte őket, hogy lelkiismeretükre hallgatva szavazzanak. Ezt sokan „igenként” interpretálták. A tagozat mai is azt vallja, hogy a párt makacssága miatt tartósan elveszítettek 300-400 ezer potenciális szavazót.

A tagozat elnöke a nemzeti kérdésekről szólva kifejtette, a baloldalon – és ezen belül az MSZP-ben – a nemzettel kapcsolatos fontos alapfogalmak, stratégiai és taktikai célok és módszerek jó része máig tisztázatlan. Folyamatos vita tárgya, hogy vajon kialakul-e önálló baloldali nemzetpolitika, vagy itt is a tisztán liberális szemléletmód válik-e elfogadottá? Tudomásul kell venni, hogy nemzeti kérdésekhez a társadalom nemcsak racionálisan, hanem érzelmi alapon viszonyul. Ennek megfelelően nem lehet hozzájuk pusztán gazdasági érvekkel, szociológiai tények alapján közelíteni. A határon túli, főleg Kárpát-medencei magyarság helyzetét pusztán törvényekkel, jogalkalmazási illetve költségvetési pénzügyi eszközökkel csak részben lehet orvosolni.

Kerényi nyomatékosan hangsúlyozta: „téves az a felfogás, amely ideologikus alaptételként kezeli, hogy a nemzeti kérdések iránt fogékony állampolgárok a jobboldal szavazói. Éppen a sikertelen referendum mutatta meg, hogy vegyes a kép a politikai térfél mindkét oldalán.” Az MSZP Társadalompolitikai Tagozata egyébként felülvizsgálná és módosítaná a kedvezménytörvényt és támogatná – nemcsak Erdélyben – az autonómia törekvéseket. „Mintákat adnak az Európai Unió országaiban már megvalósult autonómiakoncepciók” – mutatott rá Kerényi György ügyvivő.

Mohai V. Lajos