szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Magyarország 2007-2013 között uniós és magán forrásokból várhatóan mintegy tízezer milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre; e pénz felhasználásának kereteit az Új Magyarország Fejlesztési Terv határozza meg, amelynek társadalmi egyeztetése augusztus első napjaiban kezdődik - közölte szerdán a Kormányszóvivői Iroda.

"Magyarország fejlesztésére 2007-2013 között összesen 8 ezer milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból a kötelező 15 százalékos magyar állami önrésszel együtt" - olvasható a Kormányszóvivői Iroda összeállításában. Ezen felül magánforrásokra is számít a kabinet, amelyek több ezer milliárd forintot tehetnek majd ki - tudatja a szóvivői iroda.

E pénz felhasználására a kormány - végleges döntését megelőzően - társadalmi egyeztetést kezdeményezett augusztus 1-től. Így a kormány kedden nyilvánosságra hozta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Ezzel egy időben négyezer szervezet kapott levélben vagy e-mailben felkérést, hogy vegyen részt a munkában. 

A kormány szándékai szerint augusztus 18. és szeptember 12. között tartják meg azokat fórumokat, amelyeken a társadalmi-, a gazdasági- és a tudományos élet szervezetei fejthetik ki álláspontjukat.     

Az úgynevezett makrofórumokkal szintén szeptember közepéig tartanak az egyeztetések. Ez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai tárgyalnak az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia testületeivel, vezetőivel.

Közben a szeptember elejéig beérkezett észrevételek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módosító javaslatokat fogalmaz meg, amit a minisztériumok véleményeznek, majd a Tárcaközi Operatív Bizottságban megvitatják.

A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület várhatóan a szeptember 14-i ülésén - az addigi egyeztetések alapján - fogalmazza meg ajánlásait a kormány számára; a dokumentumot ennek alapján szeptember 18-ig dolgozza át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 

A tervek szerint szeptember 19-én az Országgyűlés vitanap keretében tárgyalja meg a dokumentumot, és a Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi a beérkezett vélemények alapján átdolgozott Új Magyarország Fejlesztési Tervet.

A kormány szeptember 27-i ülésén dönt a dokumentumról, s végül - október 1-jén - a kormány benyújtja az Új Magyarország Fejlesztési Tervet az Európai Bizottságnak - tudatja a Kormányszóvivői Iroda.    A benyújtást követően 2006 októberében kezdődik az Operatív Programok részleteinek kialakítása, ezek társadalmi vitája. Október végén, november elején nyújtja be Magyarország az operatív programokat Brüsszelnek, majd partnerségi zárókonferencia lesz a parlamentben.

A  konkrét pályázati és projektcélokat, pénzügyi kereteket meghatározó akcióterv kidolgozása október-novemberben történik. A Kormányszóvivői Iroda összeállítása kiemeli: az augusztus elsején társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum másfél éves előkészítő munka eredménye. A kormány 2005 januárjában bocsátotta nyilvános vitára a 2020-ig szóló Országos Fejlesztési Koncepciót, ami az Új Magyarország Fejlesztési Terv kereteit határozta meg. A javaslatokat és a kritikákat is beépítették a hétéves fejlesztési tervbe, amit első olvasatban 2006 márciusában bocsátott társadalmi vitára a kormány. Az interneten (www.nfh.hu) elérhető valamennyi egyeztetés anyaga, és a beérkezett vélemények is.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Az MSZP lenyúlta a Nemzeti Fejlesztési Tervet?

Éleződik a kampány. A kínos kalocsai affért letudva, a Fidesz beadvánnyal fordult az Országos Választási Bizottsághoz (OVB), kifogásolva, hogy a MSZP egyszerűen kisajátította és mint saját választási programját tünteti fel a kormányzati apparátus által készített Nemzeti Fejlesztési Tervet. A beadványt vasárnap vitatják meg az OVB-ben.

hvg.hu Itthon

Városfejlesztés: ki mit tart fontosnak?

A tömegközlekedési járművek folyamatos cseréjét, újabb metróvonalak építését igénylik leginkább a budapestiek, akik az autóval közlekedők helyzetén is javítanának. A városrehabilitációnak is nagy jelntőséget tulajdonít a többség: a Moszkva tér jelenlegi állapota a budapestiek kétharmadát zavarja, míg a régi pesti „zsidónegyedet” a megkérdezettek fele keltené életre.