szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Éppen negyedszáz törvényt módosít a jövő évi költségvetés megalapozására hivatott törvényjavaslat, amelyet a pénzügyminiszter nyújtott be az Országgyűlésnek.

Az Alkotmánybíróság tiltotta el a kormányt attól, hogy a költségvetési törvénybe más jogszabályokat változtasson meg. Ezért kell a költségvetéshez kapcsolódó - azt megalapozó - törvény-módosításokat külön javaslatként benyújtani.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat alapján a köztisztviselői törvénybe új elemként kerül be az, hogy a köztisztviselőt - például, ha ellenőrzéssel bízzák meg - ki lehet helyezni. Szintén ebbe a törvénybe került be az, hogy a "kiválóan alkalmas" köztisztviselő bérbesorolását a főnöke (a munkáltató jogkör gyakorlója) az új táblázat keretei között, de a korábbi fizetési fokozatokat "átlépve" határozza meg. A bérbesorolás ugyanis az alapilletmény, és a törvény mellékletébe foglalt táblázatban szereplő számok szorzata. Annál magasabb a szorzószám, amennyivel több időt töltött el valaki a közszférában és mennél magasabb a beosztása, figyelemmel az iskolai végzettségére is. A javaslat módosítja az illetményrendszer táblázatát is, kikerülnek abból a fizetési fokozatok.

Az államháztartási törvény módosítása a legnagyobb terjedelmű a javaslatban. Például a költségvetésbe beszámít az MNB - nem árfolyamváltozásból származó - nyeresége (illetve vesztesége), továbbá a kiadások között fel kell tüntetni az EU költségvetéséhez történő hozzájárulást. Ugyanakkor bevételnek számítanak az Európai Unió költségvetéséből származó azon források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv. Ugyan csak bevétel, az az uniós forrás, amelynek felhasználásáról valamely központi költségvetési szerv dönthet.

Vagy másik szabály: az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani csak költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

A tb-törvény módosítása a Nyugdíjbiztosítási Alap kifizetései közé beveszi a rehabilitációs járadékot is (az öregségi-, rokkantsági- és baleseti nyugdíj, továbbá a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a külön törvényben meghatározott méltányossági kifizetések mellé).

Az Egészségbiztosítási Alap bevételei közé pedig bekerült az egészségügyi szolgáltatási járulék.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény mellékletében szereplő támogatandó célok is változnak. Például az egészségügyi intézményekben a gép- és műszerbeszerzés jelenleg 100 ezer forint egyedi érték felett támogatható, legfeljebb 40 százalékkal. Az új szabály: az egyedi érték legalább 1 millió forint kell, hogy legyen, viszont a támogatás 70 százalék lesz.

A vízgazdálkodásról szóló törvényben - többek közt - változik a vízhasználó által fizetendő vízkészlet járulék. Ez jelenleg 3,90 forint köbméterenként, ami 4,50 forintra emelkedik. Szintén növekszik a túllépésért, illetve az engedély nélküli vízkivételért fizetendő díj is.

Sok egyéb között módosítja a törvényjavaslat az önkormányzatok adósságrendezését, a tűzvédelmi törvényt, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, valamint a reklám-, fogyasztóvédelmi-, és hulladékgazdálkodási törvényt is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!