Maradna a status quo, fontolva haladva csak apró változásokat vezetnének be, némileg csökkennének az aránytalanságok és hatvanhét fővel csökkenne az Országgyűlés létszáma. Ez áll a Karácsony Gergely szociológus tollából tollából kipattant, a választójogi törvény megreformálását célzó, Kicsitmondás? című, a HVG március 7-ei számában olvasható nagydolgozatban, amelynek apropóján kerekasztal-beszélgetést tartott a HVG és a Medián.

A rendezvényen - amelyen Karácsony Gergely szociológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásvezetője mellett részt vett Tölgyessy Péter, az SZDSZ volt elnöke, egykori SZDSZ-es, független, majd fideszes országgyűlési képviselő és Körösényi András politológus, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke is - Réti Pál, a HVG főszerkesztője bevezetőjében azt mondta: bár most nagy a választójogi törvény reformjának konjunktúrája, „azt gondoljuk, hogy a miénk továbbra is versenyben van, holott a „Hogyan csökkentsük a képviselők számát?” versenybe nem szálltunk be”. Réti szerint Karácsony javaslata „visszautasíthatatlan ajánlat”.

A moderátori szerepet vivő Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy a Karácsony-javaslat politikailag és matematikailag is „reális”. Hann annak a reményének adott hangot, hogy „sikerül pontot tenni arra a versenyre”, ami a pártok között zajlik, és melynek tétje, hogy melyik javasol kisebb parlamentet.

Karácsony Gergely
Karácsony önnön javaslatáról azt mondta: rengeteg javaslat van a választójogi törvény reformjára, de az idevonatkozó viták félrecsúsztak, ugyanis mindig a képviselők számát helyezik középpontba, „a gombhoz varrjuk a kabátot”. Szerinte önmagában a létszámcsökkentés nem elég indok ahhoz, hogy a választójogi törvényt módosítsák. Úgy vélte: Magyarországon a választásokon nem érvényesül az egyenlő értékű szavazat elve. Az egyéni választókerületek választópolgárainak száma között jelentős különbségek vannak és a megyei mandátumok számai sem arányosak a választópolgárokéval. Ezeket az egyenlőtlenségeket ugyanakkor teljesen nem lehet megszüntetni, vagy csak olyan áron, mint például a közigazgatási határok módosítása. Az elfogadás nagyobb esélye érdekében a szakember javaslatai a rendszert alapvetően megőriznék és csak kis lépésekkel javítanák annak működését.

Akár az egy választópolgárra jutó képviselők számát, akár a hüvelykujjszabályt (A köbgyökszabály jobb kifejezés rá. Azt jelenti, hogy ideális esetben egy ország parlamenti képviselői számának a köbe megegyezik a szavazópolgárok számával. Tehát nyolcmillió választópolgárral számolva Magyarországnak kétszáz képviselő lenne ideális – Sz. P.) tekintve a magyar parlament létszáma óriási – mondta Karácsony.

A széles konszenzus érdekében a javaslat a pártok mandátumszerzési esélyeit nem csökkenti, a mandátumarányt nem változtatná meg – hangsúlyozta a szociológus. Az elképzelés szerint helyreállna a szuburbanizáció miatt az elmúlt húsz évben Budapest és Pest megye közt létrejött aránytalanság, néhány nagyon csekély lélekszámú választókerület pedig megszűnne. Így 179-ról 171-re csökkenne az egyéni képviselők száma. A listás szavazatokat nem megyénként, hanem országosan összegeznék. Nem lenne külön területi és országos lista, csak országosan összegzett területi, összesen 148 mandátummal. A Medián által kipróbált modellek szerint a mandátumarányok alig változnának a jelenlegi helyzethez képest.

Karácsony úgy vélte: bármilyen választási reformot hajt végre az Országgyűlés, azt csak egy választással később – tehát egy mostani elfogadás esetén 2014-től – illenék bevezetnie, „hogy ne az aktuálpolitikai érdekeknek legyen alárendelve”. A tanulmány szerzője egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy javaslatai megvalósulhatnak-e. Azt szeretné, ha megindulna róla egy szakmai diskurzus, „ami kicsit ésszerűbb, mint ami a politikában folyik”.

Tölgyessy Péter és Hann Endre
A kisebb parlamenttel kapcsolatos ígérgetések 1993-ban kezdődtek – kezdte mondandóját Tölgyessy Péter, aki szerint a hivatalos pártjavaslatok sokszor azt sugallják, hogy minden probléma megoldódna, ha kevesebb országgyűlési képviselő lenne. Ez a volt pártelnök szerint „szimpla parasztvakítás”. A közvélemény túlnyomó többsége – Tölgyessy szerint részben okkal, részben ok nélkül – kudarcnak látja a rendszerváltást, különösen a parlament működését és haragját az Országgyűlés létszámának csökkentése iránti olthatatlan vággyal vezeti le. A parlamentet Tölgyessy „kijáró parlamentnek” írta le, ahol a képviselők konkrét dolgokat akarnak elintézni, kijárni, a pártvezérek pedig távol tartják magukat onnét, azt a képzetet keltve, hogy az egy „rettenetes, büdös intézmény”.

A volt politikus kiosztotta a két nagy pártot, amiért olyan, a választási törvényt illető reformjavaslatokkal jönnek rendre elő, amelyekről pontosan tudják, hogy a másik úgysem fogadja el. Ha a Fidesz által preferált, az egyéni képviseletet kidomborító rendszer lenne Magyarországon, akkor „már rég nem emlékeznénk arra, hogy ki volt Orbán Viktor” és az MSZP kilencven mandátumszázalékot kapott volna 1994-ben. Ha viszont az Izraelben dívó, küszöb nélküli, listás rendszer lett volna, akkor 1990-ben tizenhárom párt jutott volna az Országgyűlésbe. Ez viszont magában hordja annak a lehetőségét, hogy a kicsik fölértékelődjenek, megnőjön a zsarolási potenciáljuk.
 
Tölgyessy szerint Karácsony munkája „becsületes” és „megdöbbentően bölcs” javaslat. Azonban szerinte a választókerületi határok megváltoztatása a legjobb szándék mellett is a visszájára fordulhat. A Monarchia korának cseh tartományi választásait hozta példának: bár a németek csak bő egyharmadát adták Csehország lakosságának, a választókerületek határai úgy húzattak meg, hogy majdnem mindig a németek nyerték a választásokat, a csehek a saját szemszögükből legföljebb ikszelni tudtak. Az elemző úgy vélte: a javaslat annak fogja köszönni a kudarcát, hogy csak hatvanhét fővel csökkentené az Országgyűlés létszámát.

Körösényi és Stumpf (Oldaltörés)

Komoly és konzervatív javaslatról van szó Körösényi András szerint. Konzervatív abban az értelemben, hogy a két szavazat – tehát egy egyéni és egy listás – és a vegyes rendszer megmarad, valamint, hogy semmi radikális újítást nem hordoz magában. A professzor szerint teljesen részletkérdés, hogy 386 vagy 319 országgyűlési képviselő van-e. A létszámcsökkentés mellett azonban Karácsony programja a területi aránytalanságok kiküszöbölését is célozza, s ez a reformlépés teljesen igazolható. Körösényi valószínűtlennek tartja, hogy ebben a ciklusban megreformálják a választási törvényt és mélyen egyetért azzal, hogy a választási reform elfogadása és életbelépése közt kell lennie egy választásnak, mert úgy lenne fair. Úgy vélte: a körzethatárokat akkor is módosítani kell, ha egyébként semmilyen reform nem lesz.

Karácsony Gergely Stumpf Istvánnal
A rendszer arányosítása és a kétféle lista megszűnése együtt jár-e azzal, hogy a pártelitek még inkább megerősödnek a megyék rovására? – tette föl a kérdést a közönség soraiban ülő Stumpf István, az egykori Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Úgy folytatta: 1990-ben 777 777 szavazat nem hasznosult – vagyis ezt a 777 777 szavazatot az akkor még négyszázalékos küszöbön elhasaló pártok kapták –, míg ez a szám 2006-ban „lényegesen kevesebb” (173 923 – Sz. P.) volt. Vagyis a választók megtanultak együtt élni az ötszázalékos küszöbbel, így az „aránytalanságra való hajlama a rendszernek csökkent”. Stumpf fölvetette a demokratikus rendszer mélyreható megváltoztatásának a gondolatát is: eljátszott többek között a kétkamarás parlament gondolatával és a köztársasági, illetve a miniszterelnök közjogi helyzetének megváltoztatásával.

Egy joghallgató a következő, kevéssé valószínű, de elvileg elképzelhető helyzetet vetette föl: két párt jut be az Országgyűlésbe, az egyik 94,99, a másik 5,01 százalékkal. A nagyobbik párt megnyeri az összes egyéni mandátumot, így a kisebb aránylag sok töredékszavazatot kell, hogy kapjon, tehát megdőlhet az az elmélet, hogy a jelenlegi választási rendszer a kis pártok ellen hat.

Wiener György szocialista képviselő azokat az – utóbb hamvába holt – kísérleteket tekintette át, amelyek a választási törvény parlamenti reformjára irányultak az elmúlt mintegy tíz évben. Arra a következtetésre jutott, hogy a Karácsony-javaslat fő elemei az elmúlt tíz évben már megjelentek a pártközi tárgyalásokon, de aztán nem lett belőlük semmi. A jelenlegi rendszer kiszámíthatatlanságára hívta föl a figyelmet: az 1994-ben 32,99 százalékot kapott győztes megszerezte a mandátumok 54 százalékát, az 1998-ban listán győztes párt végül vesztes lett és a 2002-ben legtöbb mandátumot kapott pártszövetség ellenzékbe került. Egyetértett Körösényivel abban, hogy „nem a létszám az alapkérdés”.

A hvg.hu interjút készített Karácsony Gergellyel és Wiener Györggyel. A tanulmány szerzője szerint a parlamenti rendszer átalakításáról és azon belül a létszámról szóló vita álvita, „nyilvánvalóan elfogadásra alkalmatlan javaslatokkal állnak elő a pártok, amit mint kommunikációs tevékenységet, megértek”. Úgy folytatta: „megpróbáltunk kicsit álmodni” és ha kialakul egy szakmai diskurzus a javaslatáról, „az talán a politikai diskurzusra is hatással lehet”. Karácsony szerint az a fajta „bohóctréfa”, amely a kérdésben a közéletet uralja, tíz éve még nem volt jellemző. Az SZDSZ és az MDF két-két képviselője által benyújtott törvényjavaslatról Karácsony úgy vélekedett: nem fogja a képviselők kétharmada támogatni, mert a Fidesz az arányosítás ellen van. Bár saját javaslatának nem lennének nyertesei és vesztesei, a szociológus szerint nem valószínű, hogy törvény legyen belőle. Ha mégis, akkor csökkenne mind a területi aránytalanság, mind – ha nem is radikálisan – az Országgyűlés létszáma. Olyan üzenete lenne a törvénynek, hogy a pártok képesek voltak megállapodni, ami „fontos gesztus az állampolgárok felé”.

A lapunknak ugyancsak interjút adó Wiener György szerint a Karácsony-féle koncepció „már nem aktuális […], inkább nem támogatnám, mint támogatnám”. Egyrészt, mert nem csökkenti annyival az Országgyűlés létszámát, mint amennyire azt a társadalom óhajtja, másrészt „a választási rendszer alapproblémáit nem oldja meg”. Egy „fontolva haladó” javaslat, amely fönntartja a választási rendszer működési módját és aránytalanságát. Az MSZP több mint egy évtizede a választási rendszer arányosabbá tétele mellett tör lándzsát – hangsúlyozta a politikus. A jelenleg közkézen forgó elképzelések közül Wiener leginkább a kormány mostani javaslatát támogatná, ha az nem kapná meg a kétharmados többséget, akkor a két-két SZDSZ-es, illetve MDF-es képviselő által jegyzett három javaslat közül a másodikat, majd a harmadikat, s csak mindezek után a Karácsony-féle javaslatot.

Valamennyi mostani javaslat közös eleme, hogy az ötszázalékos küszöböt meghagyná. A kormánypárti képviselő szerint „nincs olyan rendszer, ami százszázalékos arányosságot tud biztosítani, a legarányosabb rendszerek kilencvenkilenc százalékosak”. A teljesen arányos képviselet matematikailag kizárt, még akkor is, ha nincs küszöbhatár. Hozzátette: a bejutási küszöböt 1993 decemberében, az MDF dominálta Boross-kormány alatt, az 1994. évi III. törvénnyel emelte föl az Országgyűlés négyről öt százalékra. Wiener a bejutási küszöb módosítását nem támogatná: nagyon kevés demokráciában nincs választási küszöb, ilyen ritka példa Izrael – tette hozzá. A képviselő azt tartja reálisnak, hogy egyik elképzelés sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, mert a Fidesz nem híve az arányosításnak.

Szegő Péter

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A világ sörgyártó nagyhatalmai – meglepetéssel

A világ sörgyártó nagyhatalmai – meglepetéssel

Apja elhibázott golfütésétől halt meg egy hatéves amerikai kislány

Apja elhibázott golfütésétől halt meg egy hatéves amerikai kislány

Meghalt Nemcsics Antal festőművész, aki megalkotta Budapest színtérképét

Meghalt Nemcsics Antal festőművész, aki megalkotta Budapest színtérképét

Megúsztuk a szeptemberi aszteroidabombázást

Megúsztuk a szeptemberi aszteroidabombázást

A mutációk 95%-ánál felülírható a genetikai hajlam az időskori elbutulásnál

A mutációk 95%-ánál felülírható a genetikai hajlam az időskori elbutulásnál

Már nincsenek életveszélyben a horvát BMW-s áldozatai

Már nincsenek életveszélyben a horvát BMW-s áldozatai