A szegedi Cserepes soron kidőlt-bedőlt szociális lakások romos kerítései mellett halad el az ember, amíg az egykor szebb napokat látott Amaro Kher (A mi házunk) épületéhez ér. A roma közösségi ház maradéka éppen a hírhedt szegedi cigánysorral szemben áll.

Hat éve a szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Cigány Oktatási Egyesület, a Szegedi Cigányok Demokratikus Közössége, a Bartók Béla Művelődési Központ, a Progress Alapítvány és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata alkotta konzorcium összesen 112 365 euró támogatást nyert egy roma közösségi ház és információs központ létrehozására. Az épületre a pályázati pénzből 32 742 eurót költöttek (akkori árfolyamán 8,489 millió forint), hogy használható állapotba hozzák. A működést a fennmaradó összegből és más pályázatokból kellett volna megoldani, ám a pénz hónapok alatt elfogyott. A ház 2005 márciusában nyílt meg, a Délmagyarország című Csongrád megyei napilap viszont már augusztusban arról cikkezett, hogy üresen áll, nem használja senki.

Szeged városa a központ működtetéséhez csupán az ingatlant biztosította ingyenesen a projekt idejére, azaz öt évre. Mivel a ház működtetésében a szerződés szerint Szeged önkormányzatának már semmiféle szerepe nem volt, a nyitás után a CKÖ-re hárult az üzemeltetés minden költsége. A kisebbségi önkormányzat azonban képtelen volt a kétszintes, 176 négyzetméteres alapterületű, 1460 négyzetméteres teleken álló ház és a hozzá tartozó melléképület fenntartására, így a házat rövidesen bezárták. Azt, hogy a CKÖ egyedül nem lesz képes működtetni a házat, a CKÖ akkori elnöke, Jakab József már a projekt kezdetekor jelezte, hiszen  2004. október 31-én kelt levelében ő maga kért a ház további helyreállításához és a működtetéshez támogatást Botka Lászlótól, Szeged polgármesterétől.

A vonatkozó közgyűlési előterjesztésben az áll, hogy, bár Szeged városát jogi szempontól ilyen kötelezettség nem terheli, mivel a roma kisebbség társadalmi gondjainak, szociális és kulturális problémáinak megoldása kiemelt fontosságú kérdés, egy millió forint értékű pályázati alapot hoznának létre. Ebből a pénzből pályázatok önerejét biztosíthatja a CKÖ, illetve az összeg 40 százalékáig közvetlenül is felhasználható.  

Telekáron szabadulnának tőle

Az épület önmagában egy építészeti csoda. Csoda, hogy még áll, hiszen, amióta nem használja senki, teljesen tönkrement. A ház hívatlan vendégei, a betörők, házfoglalók és tolvajok mindent elvittek, amit csak lehetett. A rácsokat, a vezetékeket kivésték a falból, a tetőszerkezet gerendáiból is jókora darabok hiányoznak.

Miután - némi jótékony eufemizmussal élve - véget ért a „Roma Közösségi Ház projekt”, az ingatlan ismét a szegedi önkormányzat kezelésébe került. Úgy döntöttek, eladják, ami megmaradt. Az egész ingatlanért mindössze 20 millió forintot kér a szegedi önkormányzat, négy millió forinttal kevesebbet az öt évvel ezelőtti becsült értékénél. Bontani kell, annyira megroggyant az épület a rongálások miatt.

Egymásra mutogatnak?

"A Kisebbségi Cigány Önkormányzat akkoriban körülbelül évi másfél millió forintból gazdálkodott, esély sem volt arra, hogy ezt a házat működtetni tudjuk" – mondta el kérdésünkre Czutor Zsolt, a Magyar Cigányzenészek Szakszervezetének elnöke, a szegedi roma közösségi ház első vezetője. Czutor Zsolt szerint akkoriban már a CKÖ irodáit sem tudták működtetni, nemhogy egy komplett közösségi házat. "A CKÖ irodájában villany még volt, de a telefont már kikötötték" – emlékezik vissza az egykori képviselő a kezdetekre, miközben költői kérdést szegez nekünk: milyen szakmai pályázatot tud beadni egy ilyen deficites, adósságban úszó szervezet? "Miből gondolták, hogy ez működni fog? A CKÖ a saját rezsijét sem tudta fizetni. Alig 18 hónap alatt elfogyott pénz, a házat bezárták, aztán tönkrement az egész. Akik benne dolgoztak, egy forint fizetést sem kaptak, a házban telefon nem volt, csak vonal, a számítógépek sosem érkeztek meg" – sorolja Czutor, miközben nagyot legyint a levegőbe.

"A CKÖ képviselői nem látták előre, hogy bukás lesz a projekt, nem tudták felmérni a helyzetet" – magyarázza, miért mentek bele egy pályázatba, amely szerinte halálra volt ítélve. "A pályázati pénz felhasználását a szegedi önkormányzat felügyelte, a programok résztvevői is csak az önkormányzat hozzájárulásával juthattak a forrásokhoz, így az önkormányzatnak pontosan tudnia kell, hogy hová került a pénz" – teszi hozzá, amikor arról faggatjuk, el tud-e valaki Szegeden számolni a pályázaton nyert 112 365 euróval. Czutor Zsolt nyilatkozatát csak azzal a feltétellel vállalta, hogy közzétesszük "gondolatait a roma közösségi házról". Ezt a dokumentumot itt találhatja.

Egy neve elhallgatását kérő, ám a ház ügyeit akkoriban közelről követő forrás szerint a roma közösségi házban soha nem rendeztek programokat, a rendezvényeket a város csak papíron szervezte meg. A hvg.hu-nak nyilatkozó Solymos László alpolgármester azonban alaptalannak nevezte ezeket a pletykákat.

"Nem Szeged önkormányzata volt a pályázó és a későbbi lebonyolító a pályázat során. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat jogilag önálló szervezet, így Szeged önkormányzata semmilyen felügyeleti jogkörrel nem rendelkezik irányában. Ebből kifolyólag nem vizsgálhatta az önkormányzat, hogy képes-e a CKÖ ezen pályázatban vállalt feladatait ellátni, vagy sem" – hangsúlyozta Solymos László válaszában arra a kérdésünkre, hogy miért nem látták előre, hogy a CKÖ egyedül nem lesz képes fenntartani a házat.

"Miután az önkormányzat részvétele a pályázatban az ingatlan rendelkezésre bocsátása volt (amely a pályázat megvalósításának idejére szólt), így további részletekről nem tudok tájékoztatást adni. Nincs információm sem arról, ki döntött a pénz elköltéséről, sem annak ellenőrzéséről. Így nyilvánvalóan a felvetett pletyka is értelmetlen" – reagált az alpolgármester, és azt javasolta, további kérdéseinkkel keressük a szegedi CKÖ elnökét.

Arra kérdésünkre, miután világossá vált, hogy a projekt a vesztébe rohan, miért nem lépett a szegedi önkormányzat, miért nem avatkoztak be, nyújtottak segítséget a CKÖ-nek, és miért hagyták, hogy az ingatlant porig rombolják a betörők, nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy keresnek-e felelősöket, várható-e vizsgálat az ügyben, hiszen városi tulajdonról van szó.

Kolompár László: Mi tehetünk róla

"Én rengeteg programot szerettem volna a közösségi házba vinni, de amikor átvettük, kiderült, hogy sok dolgot elhallgattak" – kezdte mondanivalóját a szegedi CKÖ jelenlegi elnöke, Kolompár László, aki 2006-ban vette át a kisebbségi önkormányzat kormánykerekét Jakab Józseftől. Állítása szerint mire a 2006-os választások után az új kisebbségi önkormányzat megalakult, már nem volt mit tenni. A CKÖ eladósodott, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól kapott támogatással nem tudtak elszámolni, inkasszót kaptak – fogalmaz Kolompár László. A CKÖ a tartozással a nyakában már nem tudott pályázni sem, a házba egyre többször törtek be. "Pedig az emeletre irodát, az udvarba sportpályát terveztünk" - álmodozik.

Kolompár László, a CKÖ szegedi elnöke azt állítja, nem kapott saját példányt az eredeti pályázati anyagból, és az elszámolásba sem tudott betekinteni, annak ellenére, hogy elődjét, Jakab Józsefet többször kérte, bocsássa rendelkezésére a dokumentumokat. "Most a saját 2006-os leltárunkból veszem számba, hogy mi hiányzik a házból, de nem ismerem az eredeti projektet. 2010-ben hivatalosan visszaadtam a városnak a házat. Nem vigyáztunk rá, nem éreztük a súlyát" – utal a szegedi cigányságra a CKÖ elnöke, aki pénz híján a gyermekek születését ünneplő helybelieknek és virrasztásokhoz bocsátotta rendelkezésre a roma közösségi házat.

Senki sem tud elszámolni a felújítás után maradt pénzzel?

Megpróbáltuk elérni Jakab Józsefet, a CKÖ korábbi vezetőjét, aki akkor volt elnöke a szegedi CKÖ-nek, amikor a pályázatot beadták, de mobilszáma „átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból”. A CKÖ helyi irodáját is hívtuk, azt is hiába, és a belföldi tudakozó adatbázisában sem szerepel a városi CKÖ. A szegedi önkormányzatnál is hiába érdeklődünk, annyit tudtak csak mondani, hogy megszűnt a szám. Végül Varga Ferenc, a Csongrád Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke segített eligazodni a bürokrácia útvesztőjében. Tőle három különböző mobiltelefon számot is kaptunk, és bár ezek közül az egyik csengett is, Jakab József egyiken sem jelentkezett, így  a pályázati elszámolásról őt nem tudtuk megkérdezni. Annak a pénznek a sorsa, amely a ház felújítása után maradt az uniós támogatásból, tehát ismeretlen maradt előttünk.

Jó befektetés egy romhalmaz a cigánysoron?

Úgy tűnik, igen. Az Amaro Kher, bár önmagában semmit sem ér, jó elhelyezkedése miatt nagyszerű befektetést jelenthet valakinek, aki 10-20 évig nélkülözni tud 20 millió forintot, amennyit Szeged városa kér a romos épületért és a telekért. Ugyanis, ahogy Solymos László alpolgármester fogalmazott, Szeged városa az Integrált Városfejlesztési Stratégiában vállalta, hogy a következő 20 évben felszámolja a cserepes sori szegregátumot.

Az eladó ingatlan csak egy kőhajításnyia áll a Napfény Park bevásárlóközponttól

Ez azt jelenti, hogy 20 éven belül eltűnik a hírhedt „Cserepes sor”, amely jelenleg a Napfény Park bevásárlóközpont és az egykori közösségi ház között áll, így a telek ára is a többszörösére nőhet majd. Németh István, a szegedi Ingatlankezelő és vagyongazdálkodó Zrt. vezérigazgatója szerint a telek kiválóan alkalmas egy raktárhelyiség kialakítására vagy akár egy áruház számára, bár ő is elismerte, hogy a telek jelenlegi környezte nem ideális. "Többen érdeklődtek már, de nagyon alacsony árat kínáltak, áron alul pedig nem akarjuk eladni az ingatlant, így is kevesebbet kérünk érte, mint amennyit ér" – mondta el kérdéseinkre a vezérigazgató.

A házat és a telket egyelőre úgy akarják értékesíteni, ahogy van, de, ha nem kapnak komoly ajánlatot, akkor a körülötte álló más városi tulajdonban lévő telkeket hozzákapcsolva próbálnak meg túladni rajta. Ezzel egy 5-6000 négyzetméteres terület jönne létre, amely már felkeltheti a potenciális vevők figyelmét – avatott be minket a részletekbe Németh István.