Elhunyt Bulányi György

Életének 92. évében elhunyt Bulányi György, a Bokor Bázisközösség alapítója, piarista szerzetes vasárnap délután - közölte Szilvásy László, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségének titkára hétfőn az MTI-vel.

  • MTI MTI
Elhunyt Bulányi György

 

MTI

Bulányi György a piarista fenntartású Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán (1936-1943), illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1938-1943) magyar-német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben. Ezután piarista gimnáziumokban tanított Sátoraljaújhelyen, Tatán, Debrecenben. Az utóbbi városban fogott hozzá a Bokor nevű kisközösség szervezéséhez, amelyet a korabeli hatóságok illegális államellenes szervezkedésnek minősítettek, és Bulányi Györgyöt 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.

1956-ban kiszabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. 1958 áprilisában ismét elfogták. A börtönből végleg 1960-ban szabadult. Ezután szállítómunkásként dolgozott, 1979-ben ment nyugdíjba. A közösségek szervezésével Bulányi a szabadulása után sem hagyott fel. Miután a Bokor tagjai közül 1979-től kezdve egyre többen megtagadták a kötelező katonai szolgálatot, feltehetően állami nyomásra egyházi bíróság ítélte el teológiáját 1982-ben, majd ugyanebben az évben a Magyar Katolikus Püspöki Kar eltiltotta a nyilvános papi tevékenységtől. Ezt a korlátozást csak 1997-ben oldották fel.

Bulányi György életének utolsó éveit a piarista szerzetesek budapesti rendházában élte. 1996-ban Pro Humanitate et Libertate, 1997-ben Demény Pál-emlékérmet adományoztak neki. Több mint egy tucat teológiai témájú könyvet írt, között angol és német nyelvűt is.

 

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.