A Magyar Politikai Elítéltek Közössége egyike azon szervezeteknek, amelyeknek meg kell köszönnünk, hogy "élő maradt a lelkiismeret" - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a szervezet 20., jubileumi gyűlésén szombaton Budapesten.
A Stefánia-palotában tartott megemlékezésen az államfő kiemelte: amilyen iszonyú volt elviselni az ötvenes éveket, a sokféle megaláztatást, olyan szorosra fonódott a kötelék az együtt szenvedők, a diktatúra börtöneit megjárt bajtársak között. Ezek a bajtársi közösségek alakultak hivatalosan is szervezetekké a diktatúra megbukása után, a rendszerváltás hajnalán - tette hozzá Schmitt Pál.
Szavait a közösség tagjaihoz intézve azt mondta: önöknek köszönhető, hogy az utókor kénytelen volt szembesülni a múlttal. Aki nem képes emlékezni, elveszíti a múltat, vele elveszíti önmagát - jelentette ki. Az élet elvételét jelenti az is - mondta az államfő -, ha egy embert megfosztanak a lehetőségeitől, ha ott kell laknia, ahová száműzik, ha a tanulmányait nem végezheti, hivatását nem választhatja meg szabadon. Mint hangsúlyozta, Az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének komoly érdeme van abban, hogy ma azokra is hősként tekintünk, akiket nem küldtek ugyan a halálba, de - idézve Alekszandr Szolzsenyicin szavait - megjárták a "pokol tornácát". A köztársasági elnök elmondta: a szervezet jelvénye egy leláncolt címer, jelképe annak, hogy azokban a fájdalmas években egy egész nemzettől vették el az életét.
Schmitt Pál arról is beszélt, hogy amikor a nyolcvanas évek végén bekövetkezett a fordulat, mindannyian azt hitték, hogy "ennek az alárendeltségnek" vége. De hiába nyertük meg a szabadságot - tette hozzá -, az ország sokszor rosszul használta azt, "rajtunk maradt az igazodás kényszere". Véleménye szerint ennek köszönhetjük azokat az "elpocsékolt éveket, amikor idegen érdekeket lehetett a magyarok érdeke elé, fölé helyezni", az egyes emberek önző érdekét a közösség érdeke fölé helyezni.
Mint mondta, hisz abban, hogy húsz év után, 2010-ben "végre végleg magunk mögött hagyjuk ezt az önsorsrontó korszakot, (...)újra megtaláljuk a saját utunkat" - jelentette ki, hozzátéve, 2010-ben demokratikus körülmények között is visszahódította helyét a méltóság, az önrendelkezés. Talán maguk az egykori rabok sem gondolták az induláskor - jegyezte meg az államfő -, hogy a jogi, történelmi elégtételt olyan lassan követi az erkölcsi és még nehézkesebben a lelki elégtétel. Véleménye szerint ma is újra meg kell hallgatni a túlélők történeteit. Most még van esély arra, hogy a tudás "ne csak könyvekbe száműzött történelem", hanem sokkal közelebbi, sokkal személyesebb, a tapasztalaton átszűrt emlék legyen - mutatott rá.
Fehérváry István, Az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke beszédében elmondta, 1990-ben több ezer taggal alakult meg a szervezet. Az elnök a köszöntő után emléklapot adott át Schmitt Pál köztársasági elnöknek a szervezet húszéves fennállása alkalmából.
Az ünnepi gyűlésen az államfő mellett megjelent egyebek közt Boross Péter volt miniszterelnök, Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, és Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt stratégiai alelnöke és volt parlamenti
képviselője is.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
