Klasszikus maffia – mint az olaszországi – ugyan nincs hazánkban, de magyar és külföldi – vietnámi, arab, orosz, ukrán, délszláv és török – bűnszervezetek szép számmal akadnak. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - ma már Alkotmányvédelmi Hivatal - megállapítása szerint a szokásos régi módszer, a csempészet, illetve a pénzhamisítás mellett megjelentek a különböző gazdasági bűntettek, mint az áfacsalás vagy a fiktív társaságokkal való trükközés is.

Arról már korábban írtunk, hogy a szervezett bűnözőknek már jóval nagyobb lehetőségeik vannak, ha nem maradnak az országban, hanem Európa-szerte mozognak. Magyarországon mindenesetre 2006-ban összesen 11 milliárd forintot tettek zsebre a szervezett bűnözői csoportok tagjai. A pénzt legális vállalkozásokba való átforgatása mellett szívesen fektetik az értékálló kincsekbe is. Az NBH megállapítása szerint az Európai Unión belül jelentős mértékben megemelkedett áfacsalások főleg a szervezett bűnözői körökhöz köthetőek.

Budapesti helyzet

A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán is vannak olyan ügyek, amelyeknek elkövetői között megjelennek a szervezett bűnözői körök tagjai is – közölte Berár Iván, a főosztályának megbízott vezetője. „Ezek az emberek, ha a gazdasági, pénzügyi vérkeringésbe be akarnak kerülni, változtatni kényszerülnek az addig megszokott bűnözői módszereken és arculaton” – közölte Berár. Az azonban, hogy a törvények megsértésében mennyire kifinomultan járnak el, elsősorban intellektusuk kérdése. Az új „üzletemberek” részéről persze természetes a megfelelő szakemberek, ügyvédek és könyvelők alkalmazása. Segítőik viszont sokszor csak később szembesülnek azzal, hogy bűntettek végrehajtásában vállaltak szerepet, de akkor már nincs visszaút, sőt, a bűnszervezet vezetői által zsarolhatóak is lesznek.

Berár Iván megjegyezte: az alvilágból kinőtt, fehérgalléros bűnöző azonban nem mindig képes az arculatváltásra. A dolgok feudális intézésének módjában – abban, hogy annál hatalmasabbnak és hatékonyabbnak véli magát a bűnöző, minél agresszívabb a fellépése – régi énje visszaköszönhet, és még ha nem szorul is rá arra, hogy átverjen és lehúzzon embereket, akkor is megteszi. Mint az – a főosztályvezető által meg nem nevezett – férfi, aki sikerrel váltott át a cigaretta csempészetről és a drogkereskedelemről az intellektuális bűnözésre. Vállalkozóként építőipari beruházásokba szállt be, de egyre másra vágta át a neki dolgozókat, s amikor azok kérték a fizetségüket, elmaradt vele, s ha a nyakára jártak az adósság rendezése miatt, még meg is fenyegette őket.

A klasszikus szervezett bűnözés

Szervezett bűnözői csoportot felszámolni szinte lehetetlen. Nemcsak azért, mert ez nehéz feladatot jelent a rendőrök számára, s tíz évenként egyszer, ha van rá példa (mint a kecskeméti-maffiaperben elítélt társaság esetében), hanem azért is, mert a szervezetből kiesők helyére – legyen az főnök vagy csak egy „katona” a sorban – gyorsan akad valaki.

Erre példa a Koszi-klán. A szigetszentmiklósi Szabó „Koszi” István és Szabó „Koszi” Miki által vezetett csapat négy éve került rács mögé, miután a vezetőket a diósdi kettős gyilkosságra való felbujtás és a százhalombattai olajlopás, embereiket pedig különböző bűncselekmények miatt ítélték első fokon súlyos büntetésekre. Miután a két Koszi előzetesbe került, egyik rokonuk, Szabó Dani vette kezébe az irányítást. A férfi azonban jelenleg szintén a rendőrség vendégszeretetét élvezi, mivel Csepelen garázdaság miatt – autók szétverése közben – őt és társait elfogták a rendőrök.

Seres András őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának vezetője a hvg.hu-nak elmondta, a szervezett bűnözésre alapvetően jellemző, hogy az illegálisan megszerzett jövedelmeket legális vállalkozásokba fektetik. „Amíg egy betörő a megszerzett dolgokat eladja az orgazdáknak, s a kapott pénzt feléli, addig a szervezett bűnözői csoport vezetője átforgatja a bevételét. Az pedig, hogy nyereséges-e az üzlet vagy sem, nem is igazán számít, hiszen ezek a vállalkozások pénzmosodaként szolgálnak. Akad olyan, a budapesti szervezett bűnözői körök tagjaként ismert ember is, akinek az éjszakai életben betöltött szerepe csak legenda, a valóságban ugyanis legális vállalkozások kötődnek hozzá. Az ilyen emberek viszont kivételt jelentenek az alvilág tagjai között.”

Új élet régi szokásokkal

Aki az alvilági életben nőtt fel – tette hozzá az osztályvezető –, az üzletemberré válás után sem tudja elhagyni a hagyományos erőszakos módszereket, például a zsarolást vagy a védelmi pénz szedését. Persze akad köztük olyan, aki a törvényes üzleti lehetőségeket választja, de kapcsolata az alvilággal nem szakad meg. És ha szükséges, ezeket a vonalakat céljai érdekében felhasználja, akár erőszakos bűncselekmények végrehajtására adott utasítás által. Minél nagyobb a pénz, annál fontosabb a hatalom is, és a kapcsolatok a döntéshozó helyekkel, az önkormányzatokkal, a közigazgatással, az igazságszolgáltatással, sőt a parlamenti képviselőkkel.

Seres András megjegyezte: a szervezett bűnözői körök tagjai szeretnek kapcsolataikkal hencegni, egy-egy eljárás során is megtapasztalható, hogy a gyanúsítottak ismert emberek nevével dobálóznak. Ezzel addig nincs is gond, amíg nem olyan személyre hivatkoznak, akiről csak bennfentesek tudhatnak. „Ám még ekkor sem biztos” – hangsúlyozta az őrnagy –, „hogy valóban van-e a bűnözőnek kapcsolata a rendőrrel, és ha igen, akkor az tényleg olyan mértékű-e, mint állítja.”

Mindenesetre általános tapasztalat, hogy az alvilági emberek keresik a rendőri kontaktokat, legyen az illető alacsonyabb vagy magasabb beosztásban, és ha ezt sikerül nekik, akkor a hivatásost megkérik olyan dolgokra, amelyek nem férnek össze a rendőri hivatással. Erre utalhat a hvg.hu azon értesülése, miszerint nem a véletlen műve volt, hogy amikor egy pókerklubra akartak a rendőrök lecsapni, ám mire a helyszínre értek, a terem teljesen ki volt ürítve.

Cs. B.