Emlékezetes pillanat volt, amikor Elon Musk megelőzte Jeff Bezost a világ leggazdagabb emberei listájának első helyén, úgyhogy küldött neki ajándékba egy ezüstérmet és egy nagy 2-est ábrázoló szobrot. Már csak azért is, mert egy pillanatra beleláthattunk ezeknek az embereknek a fejébe: kiderült, hogy nem elég szinte felfoghatatlan vagyonnal rendelkezni, még az is hajtja őket, nehogy véletlenül csak másodikok legyenek a listán.
Azt persze, hogy ha valaki megszerezte az első egymilliárd dollárját, miért akar még sok százszor annyit, a világ jelentős része valószínűleg soha nem fogja megérteni. Vannak, akik azt mondják, ez az igazi versenyszellem, ami hajtja a gazdaságot; a Nobel-díjas Paul Krugman szerint egyszerűen azért csinálják, hogy kitöltsék a lelkük helyén tátongó űrt – a megfejtést mindenki válassza ki maga ízlése szerint.
De vajon milyen lenne a gazdaglista, ha nem csak a most élők vagyonát számolták? A történelem tele van legendásan nagy vagyonokkal, hogyan viszonyulnak ezek a mostanihoz?
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Akik erre a kérdésre tényleg szakmai precizitással próbálnak válaszolni, nem is ott ütköznek a legnagyobb nehézségbe, hogy összehasonlítsák a több száz évvel ezelőtti pénzek értékét a mostaniakkal – erre meglepően precíz technikák léteznek. De hogy mi tartozik bele a vagyonba, az már egy sokkal bonyolultabb téma. Hogy Elon Musk vagy Dzsingisz kán vagyona nagyobb-e, azt szinte lehetetlen megválaszolni – Dzsingisz kánnak soha nem kellett azon izgulnia, hogy a cégeinek az ő tulajdonában álló részvényeit hogyan értékeli át a többi befektető várakozása a termék jövőbeli képességeiről, Musk pedig nem tud rábökni bármelyik mongol paraszt lovára azzal, hogy „add ide, vagy megöllek”.
