Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A jelek szerint a kormány, illetve az Energiaminisztérium (EM) végül elengedi a 2022-ben beszerzett „különleges földgázkészletet”. A 740 millió köbméternyi tartalékot az ukrajnai háború kitörését követő energiaválság idején, a mostaniakhoz képest közel tízszeres áron vette meg az állami irányítás alatt működő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) az orosz Gazpromtól 1,85 milliárd euró hitelből, állami garanciavállalással.
A kölcsönt a magyar bankrendszer dobta össze, a – mint utóbb kiderült, nemcsak méregdrágán, de teljesen fölöslegesen – bespájzolt gáz cechét a magyar vállalkozások állják. Az MSZKSZ ugyanis tagjaitól – az összes nagy gázipari cégtől – a plusz tartalék tartása fejében egy új sarcot szed különleges tagi hozzájárulás címén. Ez a költség minden nem lakossági gázszerződésbe beépült.
A tervezetről korábban ebben a cikkben írtunk bővebben:
A kormány július 7-ei keltezésű, augusztus 1-ével hatályba lépő rendelete meghosszabbítja a „rezsivédelmi készlet” fenntartását 2026. április 1-ig – ez nem meglepő, a készletet csak beszerzési áron lehet továbbértékesíteni, tehát jelen állás szerint csak irreális áron – olyan áron, amit piaci szereplő biztosan nem fizet meg, állami szereplőnél pedig jelentős veszteségként jelentkezne. A készletet ráadásul csak miniszteri engedéllyel lehet eladni. Ennek megfelelően a készlettartást a kormány évről évre hosszabbítgatja.
Újdonság, hogy a rendelet szerint az MSZKSZ a készlettartás fejében ellentételezésre jogosult.
Az ellentételezés összege megegyezik a szövetségnek a különleges földgázkészlet létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos, a miniszter által jóváhagyott valamennyi kiadásával.
Az MSZKSZ eddig is jogosult volt ellentételezésre, de csak konkrét összegre vagy „a tagi hozzájárulás által nem fedezett” részre. Az új szabály ennél tágabb,
szigorú olvasatban az MSZKSZ minden költséget elszámolhat az állam felé, s így nem kellene hozzájárulást szednie az energiacégektől – ami ugyebár végső soron a vállalkozások rezsijét növeli.
Kérdés persze, milyen kiadásokat „hagy jóvá” a miniszter.
Még fontosabb egy szintén 7-ei keltezésű, szintén augusztus 1-től hatályos másik rendelet, amelynek értelmében
az állami földgáz-nagykereskedő (jelenleg MVM CEEnergy, volt MFGK) „megszerezhet” épp a különleges tartalék mértékének megfelelő gázmennyiséget.
A rendelet pontos ütemtervet is tartalmaz mellékletként, eszerint a „megszerzés” 2026 első három, illetve utolsó három hónapjában esedékes, vagyis a fűtési szezonban. A rendelet szerint a „megszerezhető” mennyiség be- és kitárolása a Szőreg-1 gáztározóban történik, és azt is előírja menetrendként, hogy a különleges készletet pontosan mikor és milyen mértékig kell tartani a Szőreg-1-ben. (Ami nyilván csak könyvelési előírás, nem kell gázmolekulákat fizikailag mozgatni.)
Túry Gergely
A fenti rendeletekkel a kormány előkészítette, hogy a különleges készletet az MVM CEENergy 2026 során átvehesse az MSZKSZ-től. Mivel a készlet értékesítése csak beszerzési áron lehetséges – máskülönben az MSZKSZ hatalmas veszteséget lenne kénytelen elszenvedni – a 2022-es és a mostani árak közti különbség a CEENergy-nél fog lecsapódni.
Könyvelési szempontból itt nyílik tere némi trükközésnek.
A CEENergy ugyanis köteles a lakossági (tovább)értékesítésen elért nyereségét/veszteségét a könyveiben elkülöníteni.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy így ki lehet egyensúlyozni a fix lakossági energiadíjak mögött a piaci árak ingadozását: amikor a lakosság többet fizet, mint kellene, akkor az CEENergy (MFGK) nyereséget különít el, amikor a lakosság a piaci ár alatt fizet, akkor veszteséget. Az elkülönített tartalék egyenlege hosszabb távon nullszaldó közelében mozog.
A 2010-es években a rezsimalac a „rezsicsökkentésről” szóló propaganda ellenére hízott, vagyis
a lakosság a piaci áraknál indokoltnál többet fizetett a gázért.
Az első törést 2018 jelentette, abban az évben a kormány ugyanis feltörte a tartalékot, ebből finanszírozta a „téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált választási pénzosztást. Ekkor olvadt az elspájzolt pénz 77 milliárdról 37 milliárd forintra.
Túry Gergely
A 2020-as években, különösen a 2022-es energiaválság idején aztán az egész rezsimalac-elképzelés felborult. Azzal együtt, hogy a kormány 2022 közepén jelentős rezsiemelést hajtott végre a fogyasztási szinthez kötött második, magasabb díjsáv bevezetésével a lakossági szolgáltató MVM jelentős költségvetési kompenzációra szorul(t) a háztartások hatósági áras kiszolgálásán elszenvedett vesztesége fejében.
Mindenesetre a CEENergy-nél kötelezően elkülönítendő veszteség jó hely lehet a különleges tartalék miatt könyvelendő vaskos mínusz eldugására. Elvi szinten az sem zárható ki, hogy a lakossági díjszabás változása és/vagy a világpiaci árak csökkentése következtében a jövőben az elkülönített egyenleg egyszer majd visszanullázódik.
