szerző:
FH
Tetszett a cikk?

Egy tanú állítólag látta, hogy a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados fegyverével bántalmazott egy fiatalembert 1942 januárjában Újvidéken.

Az újvidéki razzia miatt 1944-ben hozott ítélet ismertetésével folytatódott a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere kedden a Fővárosi Bíróságon. A tárgyalás elején az ügyész bejelentette, hogy a Simon Wiesenthal Központ magyarországi képviselője egy olyan tanú meghallgatását kezdeményezte, aki 1942-ben jelen volt Újvidéken, és elmondása szerint látta, ahogy Képíró többször megüt egy fiút, aki a földön maradt. Az ügyész indítványozta a tanú meghallgatását, erről a bíróság csütörtökön dönt. 

A bíró korábbi tiltása ellenére a hallgatóság tagjai között ismét megjelentek olyanok, akiknek a ruházata politikai állásfoglalásra utal (a magát Új Magyar Gárdának nevező szervezet rovásírásos pólóját viselték). A bíró szerint ezzel megszégyenítik a tárgyalást, és felszólította őket, hogy távozzanak, vagy öltözzenek át, ezért az érintettek a tárgyalóteremben kifordították a pólójukat. 

A per annak az 1944-es honvéd vezérkari bírósági ítéletnek az ismertetésével folytatódott, amely hűtlenség bűntettében mondta ki bűnösnek Képíró Sándort, valamint feletteseit és társait az újvidéki razzia során elkövetett tömeges kivégzések miatt. 

Az akkori bíróság a volt csendőr századost tíz év fegyházbüntetéssel, politikai jogainak megvonásával és vagyonelkobzással sújtotta. Az ítélet szerint a vádlottak egyebek mellett megszegték szolgálati kötelezettségüket a karhatalmi művelet alatt, emberölésre buzdítottak, vérengzést, kegyetlenkedést, tömeges kivégzéseket hajtottak végre, fosztogattak, ezért bizalmatlanságot, gyűlöletet ébresztettek a magyarok iránt, és aláásták a hadseregbe vetett bizalmat. Az 1944-es ítélet tartalmazza, hogy a partizánok elleni razziát 1942 elején Újvidékre is kiterjesztették. A miniszterelnök hozzájárulásával hozott rendelet szerint a legerélyesebben kell fellépni és megtorolni, ügyelve arra, hogy a razzia ne forduljon indokolatlan vérengzéssé. 

Egy 1942. január 18-án kelt utasításban az állt, hogy a kirívó igazságtalanságokat kerülni kell, a közigazgatási hatóságokkal együtt kell eljárni. A bácskai fegyveres lázadásban elesett partizánokat hatósági eljárással kell eltemetni. A meghalt, eltűnt emberek halotti anyakönyvének a "kommunista fegyveres lázadás során agyonlövetett" bejegyzést kell tartalmaznia, hogy a vagyonukat el lehessen kobozni. A tisztogatás során alapvető a titoktartás, polgári vezető ne tudjon a dologról. Varga Béla bíró szerint itt ellentmondás fedezhető fel az utasításban, ugyanis korábban a hatóságokkal való együttműködésre adott parancsot. 

 

©

 

A parancs szerint a házkutatás során kizárólag fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és rejtőzködő idegenek után kell kutatni, a betegeket, a gyerekeket és az időseket kímélni kell. Lopás és erőszakoskodás miatt az érintett járőrök statáriális eljárás alá vonhatók. A parancs azt is tartalmazta, hogy a beosztott tisztek vigyázzanak, "hogy a zsidók le ne kenyerezzék őket, ez nemzetrontást és a kommunizmussal való szövetkezést" jelent. Az ítélet szerint ezt az utasítást írásban minden csendőrtiszt megkapta. 

Az ítélet részletesen foglalkozik a kivégzésekkel. Eszerint Képíró Sándor közvetlen elöljárója, Gaál Lajos csendőr alezredes január 20-án arról tájékoztatta a tiszteket, hogy nem szabályszerű razziát, hanem tisztogatást kell végrehajtani, amelyben jogtalan fegyverhasználat is alkalmazható. Képíró ezt aggályosnak találta, ezért írásban kérte a parancs megerősítését, amit Gaál megtagadott. Az ítélet szerint ebbe a volt csendőr százados beletörődött.

A kivégzések több helyszínen zajlottak, a Duna-parti strandon, a sportpályán, a szerb temetőben és a város utcáin, házaiban. A foglyokat - köztük nőket, gyereket, időseket - a mínusz 20-30 fokos hidegben levetkőztették, értékesebb ruháikat elkobozták, majd sortűzzel kivégezték őket. A halottakról rövid jegyzetet kellett volna készíteni, de ez nem történt meg. A parancs ellenére temetés helyett többször a folyóban úsztatták el a holttesteket. A razzia során előfordult, hogy a honvédek ahelyett, hogy az igazolóbizottsághoz kísérték volna a foglyokat, önkényesen a kivégzőhelyre szállították őket. 

Az ítélet hivatkozik annak a hadapródnak a vallomására, aki a Képíró Sándor ellen terhelő vallomást tevő Nagy János főhadnagy parancsára január 23-án kivégeztetett körülbelül 30 foglyot a sportpályán. Varga Béla bíró szerint a két vallomás összecseng, bár vannak benne időbeli eltérések. Az 1944-es ítélet összefoglalójában az szerepel, hogy összesen "879 polgári egyént tüntettek el". A tárgyalás csütörtökön folytatódik.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Állami támogatással is elérhetővé válik az SMA-s gyerekek 700 millió forintos terápiája

Állami támogatással is elérhetővé válik az SMA-s gyerekek 700 millió forintos terápiája

Nyár végére várja a Wizz Air a légi közlekedés újraindulását

Nyár végére várja a Wizz Air a légi közlekedés újraindulását

Kőrössi P. József köszönetet mond Ceauşescunak – Könyvajánló

Kőrössi P. József köszönetet mond Ceauşescunak – Könyvajánló