szerző:
Dreissiger Ágnes

A betegjogok érvényesülése szempontjából az utolsó előtti helyen végzett Magyarország egy uniós felmérésben. A kutatás kritériumai nem minden esetben feleltek meg a hazai rendszer sajátosságainak, ezért nem mindig lehet megfelelő következtetést levonni az eredményekből. Az azonban biztosan állítható: nem jó itthon a helyzet.

Az Active Citizenship Network kutatást végzett Magyarországon is: azt vizsgálták, hogy az uniós tagállamokban az Európai Betegjogi Kartában megfogalmazottak mennyiben teljesülnek. Itthon a vizsgálatot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) koordinálta, és civilek is beleszólhattak. A kutatást végzők többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a kormányzat hogyan támogatja a Kartában foglalt jogok érvényesülését, illetve az állampolgárok milyen tapasztalatokat szereznek az egészségügyi ellátás során.

A felmérésben problémaként merült fel az akadálytalan hozzáférés biztosítása az egészségügyi dokumentációhoz, illetve hogy az ezzel járó költségek megállapításának gyakorlata nem egységes. Eredményeinket például az is befolyásolta, hogy nincs szabályozva, a kórházi zárójelentések másolatáért a szolgáltató mennyi pénzt kérhet el.

©

Magyarországon az egészségügyben az egyik legsúlyosabb probléma, hogy nem érvényesül az információhoz, a tájékoztatáshoz való jog, és hogy a magyar felnőttek betegjogi ismeretei szélsőségesen hiányosak – derült ki a felmérésből. Ezt támasztja alá a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány 2007 végén elvégzett kutatása is: a megkérdezettek több mint fele nagyon kiszolgáltatottnak érzi magát.

A felmérés azt is megállapította, hogy Magyarországon gyakran túlságosan hosszú a várakozási idő, amit az EU mindössze négy országában oldottak meg azzal, hogy maximumokat határoztak meg. Problémát jelent idehaza az is, hogy csak nehézkesen lehet a várakozási idő hosszáról informálódni. A Karta ugyanakkor előírja: „Minden személynek joga van az ellátáshoz rövid és belátható időn belül”. Ez az általános elv jelenleg irreálisnak tűnik valamennyi európai országban, de arra mindenképpen törekedni kell, hogy a várakozási idő hosszáról a betegek tájékozódhassanak.

Az összesen 20 országban végzett kutatásban Magyarország a 19. helyezést szerezte meg, a helyzet mégsem ennyire rossz – állítja a TASZ. Az összeállított kérdéssor nem minden szempontból volt alkalmas arra, hogy leképezze a hazai rendszerre jellemző viszonyokat. Megállapításai ugyanakkor olyan jelzéseket tartalmaznak, amelyeket a kormányzatnak célszerű szem előtt tartania. Érdemes például bevonni a helyi közösségeket, amelyek gyakran a szolgáltatók feladatait veszik át, amivel javulhat a rendszer hatékonysága. Az pedig továbbra is kiemelt cél, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok jogtudatossága javuljon.

©

Maximum egy ejnyebejnye

Amióta megszűnt az Egészségbiztosítási Felügyelet (véglegesen nagyjából egy éve, de a kiéheztetése már jóval korábban elkezdődött), a betegjogi ügyek az ÁNTSZ-hez kerültek át. A betegek azóta egyre nehezebben érvényesíthetik jogaikat. Tavasszal a kormány megszüntette a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot, nem sokkal azután, hogy a közalapítványok átalakításával megszűnt a Csehák Judit vezette Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány.

Az már akkor világos volt, sőt, a Semmelweis-tervbe is leírták, hogy egy új intézményt szeretnének e célra, a Betegjogi Közalapítványt, melynek felállítását 2012 januárjára tervezik. A központ feladatköréről a mai napig nem sokat tudni. A Semmelweis-tervben azonban egy félmondatos utalás van erre: betegjogvédelem mellett más feladatokat is ellát majd. Feladata lesz olyan irányelvek kidolgozása, „amelyek segíthetik a kártérítési perek elkerülését, az orvos és beteg közötti bizalom növelését, vagy a jó hírnevet sokszor súlyosan sértő, orvosokat érintő jogalap nélküli támadások elleni védelem lehetőségeit”.

Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi vezetője a hvg.hu-nak azt mondja: még most is sok olyan ügy fut, amelyben az EBF kezdett el vizsgálódni. „Az ÁNTSZ a kérdésekben nem hatóságként jár el, csupán megvizsgálja a panaszokat.” Szerinte az intézmények többnyire egy ejnyebejnyével ússzák meg a mulasztásokat.

„Az EBF helyett nincsen semmi. A kormány másfél éve beszél a Betegjogi Központról, az EBF annak idején egy hónap alatt állt fel. Reméljük, hogy az új intézmény ennyivel jobb lesz a réginél” – mondja Kovácsy, aki szerint most a betegek kicsit a senkiföldjén érezhetik magukat, ezért sokan ügyvédhez, vagy bírósághoz fordulnak rögtön.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa korábban arról beszélt, hogy a kisebb ügyek – például amikor a beteg úgy érzi, rosszul bántak vele – kivizsgálására nélkülözhetetlen egy betegjogi fórum. Vizsgálatában megállapította: „sérült a jogbiztonság követelménye, valamint a betegek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga, ugyanis elzárták a jogsérelem érdemi kivizsgálásától és orvoslásától azokat, akik egy – időközben megszüntetett – állami jogvédelmi hatóságtól kértek segítséget”. Megoldásként egy olyan hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan, független jogállású, speciális szakértelemmel rendelkező és nem bírósági típusú intézmény működtetését javasolja, amelyik kivizsgálja a hozzá fordulók egyéni panaszait, és a döntése bíróság előtt is megtámadható.

Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát, ahol a következő választ kaptuk: a TASZ honlapján most ismertetett nemzetközi felmérés eredményeiről a szaktárca már az áprilisi betegjogi napon egy szakmai előadás keretében értesült, arra szakértője reagált is akkor. Mindazonáltal, ahogy a TASZ közlemény is rámutat, a felmérés metodikája miatt az eredmények, így a 19. hely értelmezése vitatott lehet, nem kétségbe vonva azt a tényt, hogy a betegjogok érvényesülését jobban kell támogatnunk, többek között erre hozzuk létre az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) intézményét.

A jelenlegi egészségügyi vezetés prioritásként kezeli a betegjogvédelmet, azzal a tudattal, hogy a betegeknek nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, ilyen például az együttműködés kötelezettsége, aminek egyik alappillére az orvos és a beteg közti bizalom. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítunk a betegsége miatt kiszolgáltatott beteg jogainak védelme mellett az orvosok szakmai szabadságának biztosítására is, az orvos beteg kapcsolat minőségbiztosítása során. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy ez a minőségbiztosítás, ami a megfelelő joggyakorlás alapja mindkét fél számára, a társadalom etikai, jogi, és gazdasági teljesítőképességétől is függ.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Igazi parkolási troll a kerékbilincses budapesti ferraris

Igazi parkolási troll a kerékbilincses budapesti ferraris

Annyira meleg novemberünk van, hogy nyílnak a tavaszi virágok

Annyira meleg novemberünk van, hogy nyílnak a tavaszi virágok

Rekordösszeget fizetett egy ínyenc ezért a szarvasgombáért

Rekordösszeget fizetett egy ínyenc ezért a szarvasgombáért

Négy évet kapott a Fejér megyei tanárnő, aki rendszeresen ágyba bújt egyik tizenéves diákjával

Négy évet kapott a Fejér megyei tanárnő, aki rendszeresen ágyba bújt egyik tizenéves diákjával

Nem csak másokat érint: 100-ból 8 magyarnak nyúlták már le bankkártyája adatait és a pénzét

Nem csak másokat érint: 100-ból 8 magyarnak nyúlták már le bankkártyája adatait és a pénzét

Itt tart az orosz technika: okostelefonról is beindíthatók az új Ladák

Itt tart az orosz technika: okostelefonról is beindíthatók az új Ladák