A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
„A bankom már megkeresett, hogy további garanciát kér a könyvraktárépítéshez öt évvel ezelőtt felvett, ma 240 millió forintra rúgó hiteltartozásomra, miután hallott a tankönyvpiac átalakításáról szóló jogszabálytervezetről” – mutatott rá a HVG-nek Safranek László, a Suli-Könyv Kft. tulajdonosa, miféle következményei lehetnek annak, ha a tankönyvellátás egyetlen állami cég, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kello) kizárólagos joga lesz.
Az új rendszerben a Kello gyűjtené össze az iskolák tankönyvigényét, és ő szerezné be, osztaná ki az összes megrendelt könyvet, kiszorítva a piacról 30-40 regionális, valamint csaknem száz kisebb terjesztőt, létbizonytalanságba sodorva a számottevő kedvezmények nyújtására képtelen kisebb kiadókat.
Kétséges, hogyan fogja ellátni mindezeket a feladatokat a Kello, amely a jogszabály-módosítás szerint az iskolák rendeléseit összesítve versenyezteti majd a kiadókat, hogy minél gazdaságosabb legyen a tankönyvellátás. Alkalmassága már csak azért is megkérdőjelezhető, mert bár tíz éve a piacon van, nem sikerült észrevehető részesedést kihasítania. „A Kellónak csak készpénzért vagyok hajlandó könyvet eladni, miután éveken át milliókkal tartozott a cégemnek” – példálózott a TVOT terjesztői alelnöke. Ami pedig a Kello és az udvari szállítónak szánt Nemzeti Tankönyvkiadó kapcsolatát illeti: a Kello-igazgató Lukács Szabolcs az utóbbitól igazolt a minisztériumi céghez.
További részleteket az e heti HVG-ben olvashatnak.
