A publikus dohányzás betiltását már több kormány szerette volna elérni. Először Horváth Ágnes egészségügyi miniszter vetette fel a tilalmat még 2007-ben, de Kökény Mihály is próbálkozott egy olyan javaslattal, ami hároméves felkészülési időt szánt volna a gyakorlatba ültetéshez. Ehhez képest a a parlament idén áprilisban egyeteln tollvonással elsöprő többséggel (271 szavazattal 37 ellenében) módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, és az eddigi kiskapukat bezárta. Legalábbis akkor úgy tűnt.
Nem fognak suttogni
Ennek értelmében 2012 januárjától tilos lesz a dohányzás többek között a vendéglátó- és szórakozóhelyeken. A hatóságok januárban még csak figyelmeztetnek, élesben április elsejével indul az új rend: ekkortól már büntetik is azokat a helyeket, ahol a jogszabályt nem tartják be. A fővárosban a hatodik-hetedik kerületben szinte egymást érik a romkocsmák, ahol - több, lapunknak nyilatkozó tulajdonos szerint - lehetetlenség lesz ezt a szabályt betartani úgy, hogy ne kelljen becsukniuk egyes helyeknek.
Hogy a dohányzás betiltása jó cél, senki sem vitatja - mondta Kápolnay Gábor, a Mika Tivadar Mulató és a Kőleves tulajdonosa a hvg.hu-nak. „Ez egy gumiszabály. Bevezetik januártól, de áprilisig mégsem történik semmi. Értelemszerűen addig, míg nem kötelező, nem is fogunk változtatni semmin. Örülünk a szabálynak, és azt szeretnénk, ha mindenki betartaná, de ezt nem lehet úgy csinálni, hogy hozunk is egy törvényt, meg nem is. Vagy kitiltjuk a dohányzást, vagy nem” - mondta. Már tárgyalnak az egyik dohánygyárral, mert azt szeretnék, ha a melegítő és a fedett terasz kialakításában segítséget kapnának. Ez nagyjából félmilliós plusz kiadást jelentene. „Kérdés viszont, mi lesz április elsejétől a környéken lakókkal. Nem tartom túl valószínűnek, hogy a kint dohányzó vendégek suttognának majd az utcán.”
A belső kerületekben hosszas huzavona végül visszavonták a csendrendeletet, amit egyébként megszámlálhatatlanul sok kritika ért. Végül engedélyezték a korlátlan nyitvatartást, aminek egyelőre az az ára, hogy nincsen hatályos csendrendelet. Kápolnay szerint a három hónapos türelmi idő nem igazán értelmezhető. „Mi annyit fogunk januártól megtenni, hogy kirakunk egy táblát a vendégeknek: lehetőség szerint a teraszon dohányozzanak. Ám erre felszólítani senkit sem fogunk.”
Forgalmuk visszaesésétől tartanak a vendéglátósok idehaza is a dohányzási tilalom bevezetése miatt
Stiller Ákos
A hónap végén szintén a kerületben nyíló Kisüzem egyik üzletvezetője, Tesfay Dániel például azt mondta lapunknak: annak ellenére dohányzóhelyként hirdetik magukat, hogy tudják, csak néhány hónapig működhetnek így, ugyanis félnek, hogy a füstmentes jelleg miatt eleve nem lennének vonzóak a vendégek számára. Ők egy mobil dohányzókabinban gondolkodnak, de azt is mondja: olyan lehetőséget is fontolgatnak, hogy „dohányzóklubot” nyitnak, azaz, a kocsma mellett bérelnének egy olyan helyet, ahol vendéglátás nem lenne, lehetne viszont dohányozni. „A legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a dohányosokkal. A lakói panaszok eddig sem önmagukban a vendéglátóhelyek ellen szóltak, sokkal inkább az utcai hangoskodásról. Ha viszont több tucat ember a szórakozóhely előtt ácsorog, ott valamilyen megoldást keresni kell.”
Egy harmadik romkocsma tulajdonosa az "egész ötletet képtelenségnek" minősítette. Ő - hasonlóan a többiekhez - több százezer forintot költött elszívó és légkeverő berendezésekre, de nem is ez bosszantja a leginkább. "A vendégek nagyjából fele dohányzik. Egyszerűen nem látom életszerűnek, hogy róluk tudomást sem véve nemdohányzóvá tesszük a helyeket, bár a célkitűzéssel egyetértek. Ahogyan beszélek a többi tulajjal, senkinek nem az a baja, hogy kitiltják a vendéglátóhelyekről a füstöt, hanem az, hogy ellehetetlenítik a helyeket: ha cigiznek bent, azért büntetnek, ha kint dohányoznak, hoznak egy csendrendeletet, vagy egyszerűen feljelentenek minket akár jogosan is az ott lakók, és azért kapunk majd a fejünkre" - mondta a nevét nem vállaló kocsmatulaj.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint az éttermekben nem fog a jogszabály akkora problémát okozni, mint a szórakozóhelyeken vagy a kocsmákban. „A drasztikus szigorítással amúgy sem értek egyet, de főleg egy olyan gazdasági helyzetben nem túl szerencsés ezt bevezetni, amikor az egész ágazat bajban van” - mondja Kovács.
Az egészségügyi kormányzat számításai szerint egyébként dohányzás következményeként Magyarországon 18 percenként meghal valaki, “közel harmincezer embert, egy Szentendre nagyságú kisváros teljes lakosságát veszítjük el minden egyes évben”. Hazánkban a becslések szerint a felnőtt nők 32 százaléka, a felnőtt férfiak 46 százaléka dohányzik. A 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember rabja ennek a szenvedélynek.
Mi van Európában?
A világon először Írországban tiltották be a dohányzást minden zárt nyilvános helyen 2004-ben. Azóta tilos rágyújtani a vendéglátóhelyeken. A dohányzási tilalom az első időkben teljesen térdre kényszerítette az ír vendéglátóipart. A bárok 15 százalékát bezárták, az alkalmazottak ugyanekkora százalékát leépítették, a szektor forgalma 10-20 százalékkal esett vissza. Nem csökkent azonban a cigarettafogyasztás: a gyártókat nem rázta meg a szigorítás.
Szurkolók egy londoni kocsmában a BL döntő alatt
Stiller Ákos
Franciaországban 2008 június elsejétől van dohányzási tilalom, s bár a franciák betartják a rendeletet, a tiltás ellenére ugyanannyit dohányoznak, mint a korábbi években. A cigaretta-eladási adatok 2004 óta nem változtak, így idén is legkevesebb 54 milliárd szál cigarettát vásároltak az országban. Az Egyesült Királyságban mára szinte mindenhol bevezették a dohányzás tilalmát. Az adatok szerint 2004-2009 között a kocsmák mintegy 9 százaléka volt kénytelen bezárni. A törvény életbe lépése óta összesen mintegy 6000 helynek kellett felhagynia a tevékenységével, annak ellenére, hogy ott a kávézók, éttermek, szállodák teraszain még engedélyezett a füstölés. 2010 őszén a brit törvényhozásban 86 képviselő annak érdekében emelt szót, hogy a szabályozást enyhítsék. A legtöbb európai országban felháborodást keltett a szélsőséges szabályozás.
Hollandiában a vendéglátósok a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, amely 2010 februárjában felülbírálta a holland Főügyészség korábbi határozatát. Azóta az 70 négyzetméternél kisebb helyeken, ahol csak italt szolgálnak fel, és a tulajdonos az egyetlen alkalmazott, eldönthetik, hogy a helyet dohányzóvá vagy nem dohányzóvá nyilvánítják. Németország több tartományában is a racionális megoldások mellett foglaltak állást, amikor engedélyezték, hogy a közforgalmi intézményekben - így a vendéglátóhelyeken is - elkülönített dohányzóhelyiséget hozzanak létre, ahol fizikailag elzárt részben biztosítva van a többi helyiségtől független levegőcsere is.
Spanyolországban 2011 januárjában lépett életbe a nyilvános dohányzást korlátozó intézkedés. A spanyol Vendéglátóipari Egyesület jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt két hónap során a vendéglátóhelyek 86 százalékában esett vissza a forgalom, és emiatt elkezdődtek a leépítések. A komoly foglalkoztatási válsággal küzdő országban folyamatos a tiltakozás a vendéglátóipar részéről: attól tartanak, hogy újabb elbocsátásokra lesz szükség.
