szerző:
Dreissiger Ágnes
Tetszett a cikk?

Számos hibát, mulasztást vétenek a bíróságok, gyámhivatalok, az ügyészség és a rendőrség is, amikor családon belüli erőszakos ügyet próbálnak megoldani. Alkoholista, erőszakos férj, aki tanúkkal bizonygatta, hogy nem iszik. Terhes nőt verő férfi, akiről a bíróság elhitte, úgy ütött, hogy közben "vigyázott" a magzatra, megvert nő, akit azért marasztaltak el, mert kiabálásával "megfélemlítette" a férjét. Szörnyű esetek, amik bizonyítják, hogy a hazai hatóságok képtelenek kezelni a családon belüli agressziót.

„Négy éve tart a rémálom. A kislányom ötéves volt, mikor elkezdődött, most iskolás. Az apukája külső szemlélőnek megnyerő, udvarias, figyelmes férfi. Senki nem hitt nekem, amikor azt mondtam, a négy fal között agresszív vadállat. Ott minden történt, ami kimeríti a bűncselekmény fogalmát, rendszeresen vert. Nagyon sokáig tartott, míg elhittem magamról, hogy tudok ezen változtatni.”

A bántalmazott nő - érthető módon - nem vállalja a nevét, és az arcát sem, az egyszerűség kedvéért nevezzük Noéminek. Noémi a Patent Egyesület ügyfele. A rémálom nem fejeződött be az után sem, hogy rászánta magát a költözésre. „Egyszer egy ilyen verés után nem bírtam tovább, családi segítséget kértem. A családom hívta ki a rendőrséget, akik elvezették a férjem. Azonnal összecsomagoltam és elmentem anyukámhoz a lányommal, akit át is jelentettem oda, illetve az ahhoz a körzethez tartozó óvodába. Rettegtem a férjemtől.”

Menet a családon belüli erőszak ellen
©

"Bokszkesztyűben ábrázolja az apját"

Noémi tortúrája ekkor kezdődött igazán: később a bíróság a gyerekelhelyezéséért folyó perben azt mondta, hogy a nő el akarta lopni a kislányt, mert az átjelentő papíron nem volt rajta az apja aláírása. „És ez még nem minden. Még a bíróság elsőfokú döntése előtt, amikor visszaköltöztem a lakásba és visszaírattam a lányomat is az óvodájába, egyik nap úgy értem be az intézménybe, hogy a lányom nem volt sehol. Az apja csak úgy volt hajlandó visszaadni a gyereket, hogy aláíratott velem egy átadás-átvételi nyilatkozatot az egyik parkolóban. Kiabáltam vele, a kocsimba se engedett beszállni. Naná, hogy aláírtam. A férjem a kiabálást magnóra vette, később ezt is felhasználta ellenem a bíróságon, ahol azt mondták rólam, hisztériás vagyok, és a nálam másfélszer nagyobb férjemet azzal a kiabálással megfélemlítettem. Az, hogy ő péppé vert, amiről látlelet is készült, fényképeket is csatoltam, senkit nem érdekelt. Bezzeg a kiabálás, az igen.”

Az átadás-átvétel után hetente jött a férj a lányért, és elvitte egy hétre. „Hiába nem akart menni vele a gyerek, ő vitte. A bíróság pedig azt mondta, ha már bevezettük a heti megosztást, akkor biztos jó az a gyereknek, úgyhogy maradjon is így. A lányom bokszkesztyűben ábrázolja az apját a rajzain, nem akar menni vele. Talán érthető is, hiszen szinte valamennyi erőszakos tettének szem- és fültanúja volt, fél, hogy vele is ezt teszi majd.” Az apa ellen büntetőeljárás folyik, ennek eredménye januárban várható. Éppen akkor, mikor a polgári eljárásban másodfokú ítélet születhet, amiből kiderül, hogy kinél helyezik el a kislányt. Noémi természetesen reménykedik, pedig az igazságszolgáltatás nem sok reményre adott eddig okot.

„Az elsőfokú tárgyaláson azt mondta a bíró, hogy az apa agresszív cselekedete mögött az állt, hogy egyben tartsa a családot, és hogy néhány pofon nem számít, az mindenhol előfordul. A férjemről nem hitték el, hogy képes arra, amiket elmondtam, pusztán azért, mert nem nézték ki belőle. Engem hibáztattak akkor is, mikor az egyik verés után az udvarra menekültem. Felrótták, hogy miért nem kiabáltam segítségért. A családi pótlékot is megvonatta sikerrel tőlem a férjem, mondván, ő neveli a gyereket. Hogy ez nem igaz, az a Magyar Államkincstárat nem érdekelte. Az iskolát sem, a gyámhivatalt sem. Mindenki eltolta magától a felelősséget, azt mondták, ha bírósági ügy van, akkor ők nem tehetnek semmit.”

Lenne megoldás

Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, legyen az fizikai vagy szexuális bántalmazás, lelki kiszolgáltatottság vagy anyagi fenyegetettség. Az utolsó, jelen témában készült hazai kutatás szerint hetente legkevesebb egy nő, havonta egy gyermek veszti életét családon belüli erőszak miatt. A kutatások azt mutatják, hogy tévhitekkel ellentétben nemcsak a szegényebb, elszigeteltebb területek lakóit és az alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi réteget érinti a probléma, hanem jómódú, városi családokban is élnek áldozatok.

Az erőszak az esetek 95 százalékában zárt ajtók mögött marad, hiszen a hiányos hazai törvénykezés miatt érdembeli büntetés csak alig néhány esetben jár a bántalmazó férjnek vagy élettársnak, az áldozat pedig saját szégyeneként, tabuként kezeli a bántalmazást, és általában senkinek nem mer beszélni róla.

A szakemberek szerint jelentősen visszaszorítaná a veréseket, gyilkosságokat, ha lenne önálló tényállás a családon belüli erőszakra, jelenleg azonban a Btk. nem tartalmaz ilyen kategóriájú bűncselekménytípus. A köznyelvben csak távoltartási törvényként elhíresült passzust némi módosítás után 2009 végén fogadta el az Országgyűlés. A jogvédők már akkor is felemelték ez ellen a hangjukat, szerintük ugyanis a törvény áldozathibáztató lett. Magyarországon ennek értelmében a rendőrség azonnal intézkedhet a családtagjait bántalmazókkal szemben, vagyis elrendelheti 72 órás elkülönítésüket rokonaiktól, egyben kezdeményezheti a bíróságnál a távoltartás időszakának meghosszabbítását. Az elkülönítés minimum 10, maximum 60 nap lehet, ez idő alatt az elkövető nem keresheti a kapcsolatot a bántalmazottal, és ideiglenesen a közös lakást is el kell hagynia.

Figyelt arra, ne rúgja a magzatot

Noémi egyike a Patent Egyesület ügyfeleinek. Egy azok közül, akik nemcsak hogy családon belüli erőszak áldozatai, de éveken át tartó megaláztatásban van részük emiatt. Évekig járnak bíróságra, harcolnak magukért és adott esetben a gyerekükért. A Patent Egyesület vezető ügyvédje azt mondja, a Noémi esetéhez hasonló ügyeknek se szeri, se száma. Ezekben az ügyekben többek között az a közös, hogy minden esetben vét szakmai hibát valamelyik eljáró szerv.

Előfordult például, hogy egy nőt jogerősen azért ítélt egy év felfüggesztett börtönre a bíróság, mert az erőszakoskodó, alkoholista apához nem engedte el a gyerekét. Furcsa módon ugyanis a láthatásért a nevelő szülő felel, és ha az nem jön létre, akkor büntetik a nevelő szülőt. Először csak megrovással, később pénzbüntetéssel, utána adott esetben börtönbüntetéssel.

©

Egy másik nő az után fordult bírósághoz, hogy a férje nyolcszor szúrta meg ollóval. Az ítélet: könnyű testi sértés. A Patentnak olyan ügyfele is volt, ahol az apa részegen ment a láthatásra. Amikor később számon kérték a nőn, hogy miért nem adta oda a gyereket, a férfi tanúkkal igazolta, hogy absztinens, holott papírja volt a májzsugoráról. Ekkor is a nőt büntették meg. Mint ahogyan azt a férfit sem ítélték el, aki terhes exét verte meg: a bíróság szerint ugyanis mindezt úgy tette, hogy figyelt arra, ne rúgja a magzatot.

Emberölés kísérlete helyett könnyű testi sértésnek minősítették azt az esetet is, amikor egy nőt partnere belelökött a kádba, majd utána dobott egy sokkolót. Két év múlva ugyanez a nő láthatásra vitte közös gyereküket a férfihoz, aki nem sokkal később megölte a nőt. „Ezt meg lehetett volna előzni. Vannak felelősök, most a kártérítésért harcolunk” - mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa. Van olyan ügyfelük is, akinek volt férje négy évre eltűnt, mikor a nő terhes lett a közös gyerekükkel, majd négy év után a semmiből előbukkanva azt követelte, hogy a gyerek kerüljön az ő nevére. Az is előfordult, hogy egy másik eltűnt férfi egyik napról a másikra akarta a gyerekeit hosszú évek után magához vinni, de kamasz gyerekei nem akartak találkozni vele. Az anyát kezdték el bírságolni, mert nem tudta rávenni a gyerekeket a találkozóra. Végül a bíróság is úgy döntött, hogy a férfi erőszakos viselkedése miatt nem találkozhat a gyerekekkel, de a hetvenezer forintos bírságot a nő soha nem kapta vissza.

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt döntött úgy a Patent Egyesület, hogy úgynevezett stratégiai pereskedési programot indítanak. Ez azt jelenti, hogy kártérítési pereket, büntető-, fegyelmi, etikai eljárásokat kezdeményeznek többek között rendőrök, ügyészek, bírók, szakértők és gyámhivatali munkatársak ellen, „akik nem jártak el kellő körültekintéssel ezekben az ügyekben” - mondja Spronz Júlia. Az egyesülethez hetente négy-öt bántalmazott nő fordul.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Eljárást indítottak családon belüli erőszak miatt

Kiskorú veszélyeztetése és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított eljárást egy 51 éves újfehértói férfi ellen a rendőrség, miután családján belül többször erőszakos magatartást tanúsított.

18 kocsit tört fel egy tolvaj Tatabányán

18 kocsit tört fel egy tolvaj Tatabányán

A német egyesítés sem állította meg a nyugatra vándorlást – 1990. október 24.

A német egyesítés sem állította meg a nyugatra vándorlást – 1990. október 24.

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!