Miközben a hírek a BKV csődközeli helyzetéről szólnak (Tarlós István a hvg.hu-nak egy nappal korábban adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott: "sokan el sem tudják képzelni, hogy bekövetkezhet, pedig itt van karnyújtásnyira"), a szakszervezetek is egyre inkább felemelik a szavukat a járművek siralmas műszaki állapota miatt. A városban járva tucatjával láthatóak forgalomban lerobbant buszok és villamosok.
„Naponta 300-400 busz robban le a forgalomban az 1300-ból” – mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor, a Cinkotai Autóbusz Üzem Szakszervezet vezetője. Hozzátette: ez nagyon megnehezíti a közlekedést, hiszen ha egy-egy járaton csak 2-3 jármű is esik ki, megnő a követési távolság, borul a menetrend, kiszámíthatatlanná válik a közlekedés az utasok számára.
A szakszervezeti vezető szerint 2008 óta lett egyre komolyabb a probléma, akkor kezdett megnőni drasztikusan a műszaki meghibásodások száma. Az utolsó nagy felújítások ugyanis még a ’90-es években voltak, azóta rendre elmaradtak. „Az elöregedés is probléma, de a felújításokkal meg lehetett volna hosszabbítani a járművek élettartalmát” – állította Nemes. Az elmúlt 2-3 évhez képest ma már 40 százalékkal több jármű robban le a forgalomban, amit a szakszervezeti vezető igencsak aggasztónak tart.
„Mindinkább előkerül a közlekedés-biztonság kérdése. Ha nincs fűtés, vagy nehezen nyílnak az ajtók, az is kellemetlen, de ha a hiba a biztonsági berendezésekre hat ki, például a fékre vagy a kormányra, az komoly gondot okoz. Szerencsére erre nagyon odafigyelnek a sofőrök és mindig időben félreállnak” – tette hozzá Nemes.
"Nehezen biztosítható"
„Jelenleg nehezen biztosítható a Paraméterkönyvben szereplő jármű darabszám forgalomba adása” – ismerte el a BKV sajtóosztálya is a hvg.hu megkeresésére. „A Társaság szakterületei évenként 40-50 milliárd forint értékben kezdeményeztek műszakilag indokolt eszköz- és járműfelújításokat; ez az összeg fejlesztési jellegű feladatokra nem ad fedezetet. Az igényekkel szemben gyakorlatilag csak a Fővárosi Önkormányzat által évenként biztosított, 10-12 milliárd forint összegű, amortizáció pótló céltámogatás állt, amely az eszközállapotok folyamatos romlásának lassítására sem volt elegendő.” A BKV sajtóosztálya is elismerte, hogy a vonali meghibásodások darabszáma jelentős mértékben megemelkedett az elmúlt időben.
Fülöp Máté
Csődközeli helyzet
Január végéig egy 36 milliárd forintos hitelt kellene a BKV-nak visszafizetnie, de nincs miből, így lehet, hogy februárban már a béreket sem tudják kifizetni. A BKV sajtóosztálya szerint a tartalék üzemanyag is csak 1-2 hétre elég. „A BKV talán az egyetlen olyan problémája a fővárosnak, amit az örökség súlyánál, és a probléma nagyságrendjénél fogva egyedül Budapest nem képes kezelni. Húsz éve megoldatlan a BKV finanszírozása. Független elemző intézetek, hitelminősítők, pénzintézetek csak az utóbbi tíz évben körülbelül harminc alkalommal fogalmazták meg aggodalmaikat a BKV-val kapcsolatban. Ezt a korábbi kormányok, a korábbi városvezetés nem oldotta meg. Ráadásul itt van a teljesen elhasználódott járműállomány, a BKV járműveinek túlnyomó többségét tizenöt éve le kellett volna már cserélni” – nyilatkozta a hvg.hu-nak adott interjújában Tarlós István főpolgármester.
A BKV naponta 1,3 millió utast szállít, és a bevétele 55 milliárd forint évente. „Ilyen számok mellett kérjük mi azt a bizonyos 24 milliárdos állami támogatást, amit nem csak nem kaptunk meg Matolcsy György felfogása miatt, hanem az eddig hosszú évek óta biztosított 32 milliárdos támogatást is sikerült befagyasztatnia – csak itt, miközben mindenhol máshol meghagyták. Ez a 45 plusz 19 milliárd forintos felhalmozott adósságállomány csökkentését sem segíti elő” – közölte a főpolgármester.
Tarlós a BKV kritikus helyzete miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. Az MTI-nek azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és esetlegesen tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.
Újabb sztrájk várható
Közben újabb forgalomlassító demonstráció lehet a BKV-nál, mivel egyes szakszervezetek elégedetlenek a kollektív szerződés tárgyalásával, illetve a társaságnál zajló folyamatokkal. A főleg buszos szakszervezeteket tömörítő Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: felháborítónak tartják, hogy az állam és az önkormányzat nem veszi komolyan a közösségi közlekedést.
A szövetség hozzátette, hogy el akarják vonni a dolgozók juttatásait, a tulajdonos azt mondja, nincs pénz, miközben szolgáltatni kell, és sem az utazóközönség, sem a munkavállalók nem látják, mi zajlik körülöttük. Felvetették, hogy ha nincs pénz, akkor az egyes ágazatok kiszervezése mit old meg. A KEKSZ az elkezdődött bértárgyalásokat komolytalannak tartja, és kilátásba helyezte: ha nem történnek azonnali lépések, a munkavállalók az utazóközönség biztonságának érdekében csak olyan járművek forgalomba állítását vállalják, amelyek minden előírásnak megfelelnek.
Két éve januárban hasonló forgalomlassító demonstrációt tartottak a buszos szakszervezetek, akkor több mint száz busz nem indult el a buszgarázsokból. Ezt a BKV-nál tartott addigi leghosszabb, hatnapos sztrájk követte, amelyet a kollektív szerződés miatt indítottak.
