Filozofálgató alsósok, figyelmen kívül hagyott szakmai szempontok, nem tisztázott részletek – szakemberek szerint is sok a bizonytalanság az erkölcstan-oktatással kapcsolatban. A hit- és erkölcstan órák számát az előző Fidesz-kormány egyharmadára csökkentette az iskolákban, a mostani viszont többszörösére emelné, és már az alsó tagozattól kezdve komoly etikai vitákra ösztönözné a gyerekeket – például arról, feláldozhatjuk-e saját feleségünket karrierünk érdekében.
„Vegyes érzéssel” fogadta a szakma az új NAT erkölcstanra vonatkozó részét, már csak azért is, mert éppen az előző Fidesz-kormány alatt csökkentették egyharmadára az ember- és erkölcstan tárgyak az óraszámát – tudtuk meg az Emberismeret és Etika Tanárok Egyesületétől.
A 2012 szeptemberétől életbe lépő új Nemzeti Alaptanterv értelmében minden közoktatási intézményben kötelezővé teszik a hittan vagy az erkölcstan oktatását. A két lehetőség közül szabadon lehet majd választani, az azonban egyelőre nem világos, milyen lesz az erkölcstan óra a gyakorlatban, de az sem tisztázott, tulajdonképpen kik lesznek az erkölcs tanárai.
Az „erkölcsi értékekre nevelés” az új NAT Ember és társadalom műveltségi területének kiemelt fejlesztési feladatai közé tartozik, többek között a „nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása”, „a történelmi gondolkodás képességének kialakítása és fejlesztése”, „más kultúrák megismerése”, „környezetért és fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása” mellett. Az ember és társadalom műveltségi területhez konkrét tantárgyként egyébként a történelem, hon- és népismeret, erkölcstan vagy etika, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek és a filozófia tartoznak.
"A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása"
Az etika oktatására vonatkozó konkrét tartalmakat is ismerteti az új alaptanterv, ennek értelmében az erkölcstan órákon „az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítenek.” „Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; nem egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, az osztályközösség életének a maga egészében van erkölcsi jelentősége.” – olvasható a hétfőn nyilvánosságra hozott NAT-ban. Tantárgyakat összekötő, integráló hatása ellenére az erkölcstan önálló tantárgyként is megjelenik szeptembertől az órarendekben. Ilyen minőségben „nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Feladata, hogy a morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával elmélyítse a tanulók önismeretét, segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között, eligazodni az emberi kapcsolatok bonyolult világában. Fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan vizsgálatára, szabatos kifejezésére” – tisztázza a NAT az etika, mint kiemelt fejlesztési terület szerepét.
Nehézséget jelenthet majd, hogyan illeszkedik mindez az új NAT-tal egyébként számos plusz órával – a teljesség igénye nélkül: mindennapos testnevelés és művészeti oktatással, pénzügyi ismeretekkel, családi életre neveléssel, honismerettel – kiegészülő tanrendbe. Az alaptanterv nyilvánosságra kerülésével egy időben tartott sajtótájékoztatón Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke, és az Oktatási és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „alsó tagozatban az erkölcstan a különböző műveltségi területeken megjelenő etikai dilemmákat járják majd körül”, később példaként idézett a Kőműves Kelemen című rockoperából: „ér-e annyit bármilyen mű, hogy emberhalál legyen az ár?” – szerinte ez a problémakör kiválóan megvitatható az erkölcstan óra keretein belül.
Kérdés persze, hogy az alsó tagozatosok mennyire lesznek képesek átlátni és megvitatni egy-egy irodalmi alkotásban vagy zeneműben fellelhető, feszítő erkölcsi problémák mélységét. Erre azonban a NAT szerint csak az általános iskola első négy éve áll majd rendelkezésükre, mivel felső tagozatban már az általános vallásismereté lesz a főszerep, olyan témaköröket érintve, mint például „test és lélek”, „szokás, hagyomány, szabály, illem”, „lelkiismeret, jó és rossz, bűn és erény”, „nemiség, szerelem, házasság”, „szegények és gazdagok”, „vallási közösség és vallási intézmény”, valamint A kereszténység és Európa témakörön belül „a nagy világvallások erkölcsi tanításai”, „a zsidó és keresztény vallás a Biblia tükrében”, „az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökerei”, „a keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi tanításai. Párbeszéd, együttműködés.”
Párbeszéd és együttműködés a gyakorlatban
Kamarás István szociológus, egyben az Emberismeret és Etika Tanárok Egyesületének alapító és elnökségi tagja szerint „nem biztos, hogy az első négy osztályban a hittan és etika-oktatás elkülönül majd.” Tény, hogy az alsó tagozatos erkölcstan-oktatás az új alaptantervben kevésbé kifejtett, mint a felső tagozatos oktatásra vonatkozó tartalmi keretek. A szakember ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy itt az erkölcstan a többi tantárgy részeként, elsajátítandó látásmódként jelenik majd meg. „Ezekben a kérdésekben nagy a bizonytalanság. Alsóban a NAT külön tantárgy-leírást nem ad, középiskolában szintén nem lehet tudni, hogy a filozófia vagy egyéb társadalomismereti tárgyak váltják-e majd föl.”
Kamarás lapunknak azt is elmondta, hogy a szakértőkkel, köztük Emberismeret és Etika Tanárok Egyesületével a NAT-bizottság „alig-alig” működött együtt.
„Pedig sokszor felajánlottuk, sokféle anyagot, javaslatot és tervezetet készítettünk. Lányi András (a tárgy egyik feltalálója) rámenősségének köszönhető, hogy a célegyenesben a NAT vezérkara mégis csak elfogadta segítségünket, bár a tantervbe így is csak a javaslatunk lebutított változata került bele.” Kamarás mindemellett úgy véli, hogy „a sok bizonytalanság ellenére az új NAT mégiscsak egy megfelelő szakmai munka,” valamint örülnek annak, hogy az etikával foglalkozó tantárgyak óraszáma az iskolákban ennek köszönhetően a „többszörösére nőnek” (azt azonban, hogy a gyakorlatban mit jelent majd ez a „többszörös”, ő sem tudta megmondani).
2012-től vagy 2013-tól kezdődhet erkölcstanár dömping?
A 2011-es köznevelésről szóló törvény szerint „erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán” csak „2013. szeptember 1-jétől kezdődően, felmenő rendszerben kell megszervezni.” 97 § (7) A kötelező erkölcstan oktatásának ugyanakkor a NAT értelmében már 2012. szeptembertől el kellene kezdődnie, ennek megfelelően idén várhatóan megnő az igény az etika-tanárokra. Éppen ezért felmerül, kik lesznek szeptembertől az erkölcs tanárai. Horvát Zsuzsanna az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főmunkatársa, a NAT-bizottság tagja szerint „ez nem kis probléma”, amelynek megoldása egy tágabb folyamathoz illeszkedik majd. Kaposi József ez ügyben azt a tájékoztatást adta, hogy első négy osztályban a tanítók feladata lesz, hogy a már említett mélyebb erkölcsi dilemmák ügyében vitára sarkallja a kisiskolásokat, míg a felső tagozatosok jövendőbeli erkölcstanárait szakirányú továbbképzésre vagy egy hatvanórás posztgraduális képzésre küldenék.
Kifejezetten etika szakos tanárokat eddig csak a Veszprémi Egyetemen képeztek, máshol szak mellett kiegészítő képzésként akkreditálták, például a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán. Szabóné Mátrai Mariann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője szerint várható, hogy mostantól „sok intézmény szeretne majd etika tanár-képzést akkreditáltatni”, erről azonban pontosabb felvilágosítást nem tudott adni, mivel „az erkölcstan tanári képesítés nem a hitéleti képzés része. Intézmények közötti együttműködésről lehet szó, de az ezekkel kapcsolatos megbeszélések még nagyon kezdetlegesek” – mondta.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
