Az öt tagból álló testület megállapította, hogy az akkori, tehát az 1992-ben hatályos jogszabályoknak és az egyetemi szabályzatnak megfelelt Schmitt Pál dolgozata, ezért nem indokolt a doktori cím elvétele - írja a Magyar Nemzet.

A lap úgy értesült, a tényfeltáró bizottság a disszertációban felhasznált források megjelölését szakszerűtlennek minősítette, ugyanakkor rámutatott arra, hogy ezekre a hiányosságokra már az előopponensi véleményben fel kellett volna hívni Schmitt Pál figyelmét, ez azonban nem történt meg.

A Népszabadság viszont egyetemi körökből származó, de hivatalosan meg nem erősített információkra hivatkozva azt írta, a Schmitt Pál doktori disszertációjának eredetiségét vizsgáló bizottságban még egy nappal a vizsgálat eredményének hivatalos bejelentése előtt is nyitott a kérdés, hogy kimondják-e a plágium tényét.

Ez a lap szerint azt is jelenti, hogy a testület munkája legalább részben olyan „egérút” megtalálására irányul, amellyel a köztársasági elnök és az őt jelölő kormányfő további jelentős presztízsveszteség nélkül kerülhetne ki az ügyből.

Fülöp Máté

A Népszabadság értesülései szerint az utóbbi törekvés része volt már annak az információnak a kiszivárogtatása is, amelynek alapján Schmitt 1992-ben megvédett doktorijáról már 1988-ban is múlt időben lehetett beszélni, vagyis a szöveg akár már 1987-ben is készen lehetett. Ennek az ad jelentőséget, hogy a plágiumügyek megítélésénél perdöntő lehet az elsőség kérdése.

A bolgár sporttudós, Nikolai Georgiev 1987-ben publikálta azt a szakmunkát, amelyből 180 oldalnyi megegyezik a Schmitt doktori disszertációjában lévő szöveggel. Innentől a plagizálás kérdése nem kérdés többé – kivéve, ha be lehet bizonyítani, hogy Schmitt Pál szövege korábbi (vagy legalábbis meg lehet kérdőjelezni Georgiev elsőségét).

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi - szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető - „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele.

A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket.