szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vasárnap ünnepli 70. születésnapját Schmitt Pál. Az alkalomról az MTI is megemlékezett egy hírrel, amelyből azonban teljes egészében kihagyták a Schmitt politikai karrierjére vonatkozó információkat, így azt is, hogy köztársasági elnök volt. Egy másik, címszavakból álló rövid portréban már összefoglalták közéleti és politikai tevékenységének fontosabb állomásait, de itt is csak röviden említették meg, hogy Schmitt államfő volt 2010 és 2012 között.

Schmitt-névjegy az MTI-től

Születési idő, hely: 1942. május 13., Budapest

 

Családi állapot: nős, három gyermek apja

 

Sportolói múltja: a Bp. Vörös Meteor, a VM Egyetértés és az MTK vívója (1957-1977), olimpiai bajnok a párbajtőr csapattal (1968, 1972), kétszeres csapatvilágbajnok (1970, 1971), kétszeres világbajnoki ezüst- és háromszoros vb-bronzérmes ugyancsak csapatban, egyéniben kétszer, csapatban háromszor volt magyar bajnok

 

Sportvezetői tevékenység: az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese (1983-1989), a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára (1983-89), a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke (1989-2010), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja (1983-), a NOB sportolói bizottságának alelnöke (1984-1988), a NOB végrehajtó bizottságának tagja (1991-1999), a NOB alelnöke (1995-1999), a NOB protokollfőnöke (1999-), az Olimpikonok Világszövetségének (WOA) elnöke (1999-2007), a NOB környezetvédelmi bizottságának elnöke (1995-), az albertville-i (1992) és a lillehammeri (1994) téli olimpiák koordinációs bizottságának tagja, a MOB tiszteletbeli elnöke (2010-)

 

Civil tevékenység: a Hungarhotels Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat munkatársa (1966-1980), eközben a Hotel Astoria és a Hotel Fórum igazgató-helyettese, a Népstadion és Intézményei főigazgatója (1980-83)

 

Politikai karrier: a Magyar Köztársaság nagykövete Madridban (1993-97), majd Bernben (1999-2002), a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke (2003-2007), Európai parlamenti képviselő (2004-2010), az Országgyűlés elnöke (2010), köztársasági elnök (2010-2012)

 

Kitüntetések: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt (1992), Magyar Köztársasági Sportdíj (1993), Spanyol Katolikus Izabella Nagykereszt (1997), Japán Szent Hagyaték Arany-Ezüst Csillagja (1998) (MTI)

Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi vezetője, jelenlegi tiszteletbeli elnöke - írta az MTI a születésnapi hírben. Felesége Makray Katalin tornász, aki az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmet szerzett felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk (Gergő, Grácia, Vanda, Vendel, Vince, Flórián) van.

Schmitt Pál első ötkarikás aranyérmét 1968-ban, Mexikóvárosban nyerte csapatban, B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal. Az 1972-es müncheni játékokon a  párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, immár Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal. A két olimpiai elsőségén kívül 1970-ben és 1971-ben csapatvilágbajnok lett. A válogatottól 1976-ban, a versenysporttól 1977-ben vonult vissza.

Schmitt Pál 1983-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, négy évig alelnöke volt a szervezetnek, 1999-ben pedig megválasztották a NOB protokollfőnökévé. 1995-ös megalakítása óta a NOB Sport és Környezetvédelem bizottságának irányítója, ezen kívül az Olimpikonok Világszövetségének vezetője is volt. A Magyar Olimpiai Bizottság első emberének 1989-ben választották meg, irányítása alatt a magyar versenyzők összesen 37 arany-, 33 ezüst- és 25 bronzérmet nyertek öt olimpián.

Schmitt Pál a kerek születésnap kapcsán az MTI-nek elmondta: jóleső érzéssel, elégedetten tekint vissza sportpályafutására, s a korábbi fegyvertársakkal gyakran találkozik. Büszke arra, hogy az önállóságát 1989-ben visszanyert MOB elnökévé választották, és a patinás testületet rekordként 22 éven át irányította.

Megemlítette, hogy a születésnapjára kapott tucatnyi gratuláló üzenet, levél között örömmel olvasta Patrick Hickeynek, az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) elnökének sorait, aki tudatta vele, hogy egyben az európai nemzeti olimpiai bizottságok elnökei között is csúcstartó, 22 évig egyetlen sportdiplomata sem vezette a kontinensen hazája ötkarikás szervezetét. Az EOC elismerését az Olimpiai Bajnokok Klubjának következő ülésén veszi majd át az ünnepelt.

Schmitt Pál jelezte: egy esztendő híján három évtizede tagja a NOB-nak, és az Olimpiai Charta előírásai szerint még tíz éven át, 80 éves koráig tagja maradhat a 205 nemzeti olimpiai bizottságot tömörítő szervezetnek. A MOB tiszteletbeli elnöke reményét fejezte ki, hogy a nyári, londoni olimpián a hagyományoknak megfelelően több olimpiai bajnoktársát is köszöntheti, s átadhatja nekik az aranyérmet.

A hírből az MTI teljesen kihagyta Schmitt pollitikai karrierjének állomásait, így köztársasági elnökségét is. Egy másik, rövid portréban (lásd a keretes írást) már összefoglalták civil és közéleti tevékenységének fontosabb állomásait, de itt is csak röviden említették meg, hogy államfő volt 2010 és 2012 között.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!