Fenekestül felfordult az élet az elmúlt hónapokban a rendőrségen. Mindez azzal kezdődött, hogy több nyomozót, köztük a fővárosi főkapitány rendészeti helyettesét mentették fel, mert több túlórát írhattak be maguknak, s vettek-e fel utánuk jelentős összeget, rendezvények biztosításánál foghatott vastagon a ceruzájuk, valamint túlméretes járművek engedélyeztetésével trükközhettek.

A történet érdekessége, hogy mindezt az a vizsgálat tárta fel, amely azt követően indult, hogy Jenson Button Forma-1-es autóversenyző gépét szállító jármű kisebb balesetet szenvedett a repülőtérre tartva, s kiderült rendszáma a magyar nyilvántartásban nem szerepel. Az ellenőrzés eredményéről nem tudni, a rendőri vezetők ellen indult eljárás pedig még folyamatban van.

Más rendőri vezetők mellett Kalmár Tamás ezredest is rendőrök kísérték bírósági meghallgatására június 6-án

MTI / Lakatos Péter

A rendőri korrupciós ügy

A BRFK közlekedésrendészetén történtek után a testület közrendvédelmi főosztályára terelődött a figyelem. Június 1-jén a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei bilincsben vezették el munkahelyéről Kalmár Tamás ezredest, a Közrendvédelmi Főosztály vezetőjét. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője közleményben tudatta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vezető beosztású rendőrök és civil személyek ellen folytat büntetőeljárást. Az utóbbiak igazi nagy halnak bizonyultak, mert az éjszaka császáraként emlegetett, mintegy negyven szórakozóhelyet üzemeltető V. Lászlót és bizalmasa, testőre, V. Istvánt fogták el.

Az ügyészség gyanúja szerint ők havi rendszerességgel lefizettek rendőröket – több százezer vagy egymilliós összegekkel – azért, hogy a diszkókban, éttermekben ne legyen razzia, illetve azért, hogy a konkurensek működését folyamatos ellenőrzésekkel zaklassák. Kalmár Tamás mellett a KNYF a Nemzeti Nyomozó Iroda két vezetőjét, a Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály irányítóját, Gulyás Imrét, illetve annak speciális ügyeket vivő beosztottját, Hopka Lajost, valamint a BRFK egyik felderítő nyomozóját sorolta a megvesztegetett rendőrök közé. Mára a vesztegetés gyanúját bűnszervezetben való elkövetéssel súlyosbították a gyanúsítottak többségével szemben, akik V. István kivételével mind előzetes letartóztatásban vannak. Az éjszaka császárának bizalmi embere fogva tartásának körülményeit enyhítették, június végén házi őrizetbe helyezték.

Az olajozás királya, mint gyilkossági ügyek felbujtója?

A vesztegetési botrányt már a rendőrséget pozitívabban érintő történet követte. A Nemzeti Nyomozó Iroda július 14-én elfogta a kilencvenes évek olajozásának jelentős alakjának tartott, és az azért járó felelősségre vonást megúszó Energol-vezetőt, Portik Tamást és négy társát. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 1998-ban történt, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merényletre és Prisztás József megölésére ő bujtotta fel az elkövetőket. Néhány nappal ezelőtt pedig már egy másik, tizenhárom évvel ezelőtti gyilkossággal, Seres Zoltán megölésére történt felbujtással is megvádolták.

Portik Tamás előzetes letartóztatását augusztus 16-án hosszabbították meg. A férfi ügyvédje, Bánáti Kristóf minderről korábban úgy nyilatkozott, hogy Portik  abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást.  Szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését az a Zuglóban elfogott B. László, aki a rendőrök gyanúja szerint motorral vitte a helyszínre a Seres Zoltánt 1999. április 12-én lelövő gyilkost, és akinek előzetes letartóztatását szintén elrendelte a bíróság.

Portik Tamás előállítása július 14-én

MTI/Terrorelhárítási Központ

Megszüntetés, átszervezés, vezetőcserék

Mindezzel egy időben, de a Belügyminisztérium szerint nem a rendőri korrupciós üggyel összefüggésben érte a rendőrséget az utóbbi húsz év legnagyobb átszervezése. A minisztérium által hivatkozott teljesítmény-értékelések alapján megszüntették a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát, a Nemzeti Nyomozó Irodában ugyanezzel a területtel foglalkozó egységeit, illetve Gazdaságvédelmi Főosztályát. Mindez 420 nyomozót érint, akik fővárosi kerületi kapitányságokon és Pest megyei városok kapitányságain dolgozhatnak tovább. Az NNI pedig a Készenléti Rendőrségen belül működik tovább.

Pintér Sándor

MTI / Koszticsák Szilárd

A központi szervek után a megyei főkapitányságok és azok vezetői következtek. Augusztus 14-én mintegy harminc személyi változást jelentettek be a rendőri vezetőket érintően. A szeptember 1-jétől életbe lépő vezetőcserékről – a belügy indoklás szerint – szakmai és hatékonysági értékelésre hivatkozva döntöttek. Ugyanakkor szakmabeliek a listát látva nem annyira szakmaiságot látják a változások mögött, hanem inkább politikai akaratot.

Az átszervezést jelenlegi és volt rendőrök vegyesen fogadták. A szervezeti átalakításokra egy részük szerint szükség van, s csak ilyen drasztikus módon, osztályok megszervezésével lehet felszámolni, a korrupció melegágyát. Mások viszont azért mondták a hvg.hu-nak rossznak ezt, mert úgy vélték, ezzel az összes ott dolgozó rendőrt megbélyegezték. Ettől függetlenül mind a két tábor embertelennek, továbbá átgondolatlannak és előkészítetlennek tartotta az átszervezés módját. Nem értették, hogy a nagy rendőri múlttal és tapasztalattal rendelkező Pintér Sándor miért így hajtotta végre azt. Ezzel és a rendőri vezetők ide-oda tologatásával ugyanis nem ér el mást – vélekedtek –, mint hogy bizonytalanságban tartja az állományt, s fél évig akadozik majd a munka a rendőrségen.