szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a 2013-as költségvetés számait még kerülgeti a kormánytöbbség, hétfőn már felkészülnek arra az eshetőségre, ha netalán mégis módosítani kellene azokat az IMF-megállapodáshoz. A hétfőn kezdődő, háromnapos ülésen napirendre kerül két alkotmánymódosítás is - igaz, mindkettőt a másodiknak számozták - és tárgyalni kezdik az új választási törvényt. Szerdán pedig nekiveselkednek a képviselők az új polgári törvénykönyvnek is.

Az első két hétben visszafogott tempóban működött a parlament, de hétfőtől rákapcsol a parlament, és a szokásos kétnapos helyett háromnapos ülést kezd. A 2013-as költségvetés módosító indítványainak szavazását ugyan továbbra is halogatják a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások haladásának reményében, de sok más ügyben tovább alakul a gazdaságpolitika.

Ennek irányát persze az ellenzék folyamatosan bírálja. "Ez lenne az Európa legversenyképesebb adórendszere felé vezető út?" - kérdezi például az interpellációk közt az MSZP-s Veres János a nemzetgazdasági minisztertől. Az LMP-s Jávor Benedek és Szilágyi László nem pénzről érdeklődik, hanem arról, hogy "lesz-e valódi biztonsági felülvizsgálat a paksi I-es reaktorblokk üzemidő-hosszabbítása előtt?".

"Mi a helyzet a Hunvald vagyonnal?" - teszi fel a kérdést a jobbikos Lenhardt Balázs, utalva a VII. kerület perbe fogott, de a legsúlyosabb vádpontokban első fokon felmentett korábbi szocialista polgármesterére. A kormánypárti interpellációk műfajában a fideszes Kucsák László arra ad lehetőséget, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pedagógusok helyzetéről beszéljen.

Túry Gergely

Van-e még Malév-bizottság?

Az interpellációk és kérdések után azonnal egy érdekes vitát kell lezárnia a parlamentnek: azt kell eldöntenie, létezik-e még a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság, vagy testület elnöke, a fideszes Varga István elszámolta a napokat, és már hiába javasolja a bizottság mandátuménak meghosszabbítását. Az eredeti határozatban az áll, hogy a vizsgálóbizottságnak "megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül" kell jelentés tennie, de az nem egyértelmű, honnan kell számítani az időt.

A bizottság felállításáról március 12-én döntött a parlament, a határozat 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben, a tagokat március 26-án választották meg, a testület pedig április 17-én tartotta első ülését. Ha a tagok megválasztása számít, akkor a 180 nap hétfőn jár le, amikor a parlament megszavazhatja a hosszabbítást. Ha a határozat kihirdetése, akkor már szeptember 12-én megszűnt a testület, így hosszabbítani sem lehetne. Mivel sem az országgyűlési törvény, sem a házszabály nem ad támpontot arról, hogy melyik időponttól kell számolni, a döntés a parlamenti többségé.

Törvény rágalmazó képviselőknek

Hétfőn szavaz az Országgyűlés arról, hogy mely esetekben kell megfosztani mandátumuktól a bűncselekmény miatt elítélt önkormányzati képviselőket. Lázár János korábbi Fidesz-frakcióvezető eredeti javaslata szerint nem kehet képviselő, akit "szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek". szigorúbb annál, ami a parlamenti képviselőkre vonatkozik: az ő megbízatásuk csak akkor szűnik meg, ha épp szabadságvesztésüket töltik, vagyis a felfüggesztett büntetést megúszhatják, ha a bíróság nem tiltja el őket a közügyektől.

A javaslathoz több módosító javaslat is érkezett, ezekről szavaz hétfőn a parlament. A legérdekesebb indítványt Szekó József, Mohács polgármestere (a jelenlegi ciklus mentelmiügy-rekordere) és Nagy Csaba pécsi alpolgármestere nyújtotta be: azt javasolják, hogy az önkormányzati képviselő csak akkor veszítse el mandátumát, ha közvádra üldözendő bűncselekmény miatt ítélik szabadságvesztésre. Vagyis képviselő maradhatna, akit könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés miatt ítélnek el.

Túry Gergely

Szintén Lázár nyújtotta be az "egyes közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátásokkal összefüggő" törvényjavaslatot, amelyet hétfőn akár el is fogadhat a parlament (ha a képviselők nem támogatnak egyetlen módosító indítványt sem). A javaslat egyik eleme, hogy az elhunyt köztársasági elnök özvegye vagy örökösei megkapják az államfő hathavi tiszteletdíját. A másik rész szerint pedig a miniszterelnök halála esetén az özvegyének nyugdíját a mindenkori miniszterelnöki illetmény alapján kell kiszámolni. Ez a szabály visszamenőleg is érvényes lesz, vagyis az 1993-ban elhunyt Antall József özvegye is ez alapján kap nyugdíjat.

Alakul a legújabb Matolcsy-csomag

Hétfőn megteremti a parlament annak lehetőségét, hogy átírják a már majdnem kész 2013-as költségvetést. A "Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt. Ez az államháztartási törvény módosításával lehetővé teszi, hogy utólag módisítsák a büdzsé már elfogadott főszámait, ha arra "nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződésből eredő kötelezettség teljesítése", vagy az Európai Bíróság döntése miatt van szükség.

Ezzel párhozamosan - ugyancsak a zárószavazás előtt - módosul a stabilitási törvény is, hogy rendezve legyen a Költségvetési Tanács (KT) eljárása abban az esetben, ha az utolsó pillanatban át kell írni a büdzsé főszámait. Ebben az esetben az egyébként vétójoggal rendelkező testületnek egy napja lenne átnézni javaslatot, majd a KT elnöke a zárószavazás előtt a parlamentben felszólalva ismertetné a képviselőkkel az álláspontját. Ha esetleg nem adná meg a hozzájárulást a költségvetés elfogadásához, a zárószavazást el kellene halasztani.

Túry Gergely

Hétfőn, a módosító indítványok elfogadásával nyeri el végleges formáját az úgynevezett munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló javaslat. A legfontosabb változás, hogy a pályakezdő - legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező - 25 év alatti fiatalok után a munkaadóknak két évig ne kell szociális hozzájárulási adót (járulékot) fizetni, illetve kizárják a tételesen adózó kisvállalkozások közül az ingatlan- és biztosítási ügynököket.

Ital és cigi

Módosulhat az a törvényjavaslat is, amelyet Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a világörökségi területen - jellemzően Budapest belvárosában - működő szórakozóhelyek megregulázására. Az eredeti javaslat szerint a rendőrség engedélye kellett volna az ezeken a területeken éjfél után szeszt mérő üzletek működéséhez. Ezen a fideszes Manninger Jenő annyiban változtatna, hogy az engedélyt a jegyző adná, a rendőrség csak szakhatóság lenne az eljárásban. Láng Zsolt II. kerületi polgármester viszont a bárok mellett kiterjesztené a rendelkezést a nonstop boltokra is.

Ugyancsak kedden vitáznak a képviselők az "egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról" címmel benyújtott javaslatról, ami lényegében egy sor fogyasztásiadó-emelést jelent. Ennek értelmében jövőre két lépésben megduplázódik a cseppfolyós gáz üzemanyagok jövedéki adója. 15 százalékkal nő a szeszes italok, 10 százalékkal a sör, illetve a pezsgő adója. Kétszer 1,8 forinttal nő a cigaretta szálankénti adója, a fogyasztási dohány (sodrós cigi) minimális adója szintén két lépcsőben emelkedik. A javaslat bezár egy kiskaput az energiaitalok gyártói előtt, hogy rákényszerítse őket a literenként 250 forintos chipsadó fizetésére.

Második módosítás, kétszer

Kedden egészen furcsa helyzetbe kerül az Országgyűlés: két egyforma című, de eltérő tartalmú javaslatot tárgyal majd, ráadásul mindkettő alkotmánymódosítás. "Magyarország alaptörvényének második módosítása" címen ugyanis Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, illetve Lázár János is benyújtott egy-egy javaslatot. Előbbi annak érdekében módosítaná az alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére is le lehessen csökkenteni a bírók nyugdíjkorhatárát.

A Lázár-féle javaslat pedig azt hivatott megelőzni, hogy a testület megsemmisítse az előzetes választási regisztrációt. A regisztrációról szóló alkotmánymódosítást összesen tíz órán át vitathatja az Országgyűlés, majd megkezdődik - de kedden még nem ér véget - az ezt lehetővé tevő új választási eljárási törvény általános vitája.

Szerdán kezdődik meg a következő hónapok legnagyobb jogalkotási feladatának az új polgári törvénykönyvnek a vitája. Szerdán egyelőre a miniszteri expozé hangzik el, majd a bizottsági előadók szólalnak fel, illetve a frakciók vezérszónokainak lesz lehetőségük ismertetni a véleményüket. A képviselők egy későbbi ülésnapon kapnak majd lehetőséget a hozzászólásra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!