szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az intolerancia és a gyűlöletbeszéd továbbra is fontos probléma Európában, több országban egyre nő a szélsőséges, populista pártok támogatottsága - hangzott el az Európa Tanács (ET) által a gyűlöletbeszédről rendezett nemzetközi konferencia második napján, szerdán Budapesten.

Kaltenbach Jenő, az ET rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának elnöke azt mondta, a gyűlöletbeszéd terjedésének egyik fő tere a világháló. Külön honlapok készülnek a rasszista, antiszemita nézetek népszerűsítésére, és a közösségi média is alkalmas a radikális vélemények megosztására - mutatott rá Kaltenbach Jenő, aki az LMP fővárosi frakcióvezetője is. Hozzátette, mindazonáltal nem kell démonizálni az internetet, hiszen remek lehetőségeket is rejt magában.

Úgy vélte, a hatóságoknak és az államoknak is fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd terjedése ellen. Bár az államok gyakran arra hivatkoznak, hogy nem tudják hatékonyan korlátozni a gyűlöletbeszédet az interneten, nemzetközi összefogással sikeresek lehetnek - közölte. 

Kérdésre válaszolva a volt kisebbségi ombudsman kifejtette, Európa "legnagyobb szégyene", ahogyan kezeli a romákat, a helyzetük elfogadhatatlan a 21. században. A magyar politikusok gyakran hangoztatják, hogy javult a helyzet, de a valóságban a romák még mindig nagyon rossz körülmények között élnek az országban - fogalmazott.

Benjamin Ward, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet európai és közép-ázsiai részlegének igazgatóhelyettese beszédében kiemelte, az intolerancia egyre nagyobb gondot jelent Európában. Sokan fordulnak a bevándorlók ellen, és ez nemcsak a szélsőséges pártok támogatói körében figyelhető meg, hanem a társadalom széles rétegeiben is - mondta.

Rámutatott, vannak, akik azért gondolkodnak így, mert tartanak a bűnözés emelkedésétől vagy a terrorizmustól, mások pedig azt hiszik, a bevándorlók elveszik a munkahelyeket. Kitért arra is, hogy a válság sújtotta Görögországban különösen rossz a helyzet.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon óvatosan kell fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Gyakran túl tágan határozzák meg a gyűlöletbeszéd fogalmát, ami a szabad véleménynyilvánítás jogát veszélyeztetheti - közölte. Hangsúlyozta, azért is fontos az óvatos fellépés, mert sok fejlődő ország a szabad véleménynyilvánítás tökéletes megvalósítójaként tekint Európára, ezért mindenképpen modellértékű megoldást kell alkalmazni. 

Shannon Stephens, az ET ifjúsági tanácsadója az Európa Tanács által a gyűlöletbeszéd ellen szervezett, fiataloknak szánt kampányról számolt be. Mint mondta, a világháló is köztér, itt is fontos az emberi jogok védelme, és erre szeretnék ráirányítani a fiatalok figyelmét. Azt akarják elérni, hogy a fiatalok az interneten is kiálljanak a kisebbségek védelméért és visszautasítsák a gyűlöletbeszéd minden formáját - fogalmazott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!